Közvetített szolgáltatás

Kérdés:

Az iparűzési adó szempontjából nagy szerepe van annak, hogy mi minősül közvetített szolgáltatásnak és mi nem. A gyakorló szakemberek körében is sokszor okoz nehézséget annak az eldöntése, hogy a beérkező számlán szereplő szolgáltatás igénybevétele megfelel-e a közvetített szolgáltatás fogalmának. Kérdésem erre irányul, mi minősül közvetített szolgáltatásnak?

Válasz:

A kérdés megválaszolása nem csak azért nehéz, mert maga a gyakorlat, az üzleti élet mindig konkrét, egyedi eseményeket takar, - míg maga az anyagi jogszabály pedig általános módon megfogalmazott feltételeket szab, - hanem azért is nehéz, mert ugyannak a gazdasági eseménynek a megítéléséhez több jogszabályt is szem előtt kell tartanunk.

  • Számviteli törvény: (Sztv.)3.§(4)bekezdés1.pontja:
    „a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.”
  • Áfatörvény15.§:
    „Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.”
  • Helyi iparűzésiadó törvény 52.§.40.ponta közvetített szolgáltatások értéke:
    „az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.”

 

A fenti megfogalmazásokból is láthatjuk, hogy bár többféle módon kerül a közvetített szolgáltatás megfogalmazásra, de vannak olyan közös ismérvek, amelyeknek fenn kell állniuk ahhoz, hogy a szolgáltatás megfeleljen a közvetített szolgáltatás fogalmának.

Így például:

  • vállalkozó saját nevében veszi igénybe a szolgáltatást
  • azt részben vagy egészben továbbértékesíti
  • változatlan formában
  • megrendelővel kötött megállapodás alapján
  • a közvetítés ténye a bizonylaton egyértelműen fel van tüntetve


Mindezek mellett fontos megjegyezni, hogy a közvetített szolgáltatást a vállalkozó NEM a saját teljesítményéhez veszi igénybe, e szolgáltatások igénybevételének funkciója, hogy azt harmadik félnek továbbértékesítse, változatlan formában, de nem okvetlenül változatlan áron.

Nagyon lényeges elhatárolási szempont a közvetített szolgáltatás minősítésénél, hogy a közvetített szolgáltatás nem épülhet be a saját teljesítménybe, e szolgáltatás tehát a saját szolgáltatástól egyértelműen elválasztható, vagyis önálló szolgáltatás.

Ha az adott szolgáltatás a jogszabályoknak nem felel meg maradéktalanul, a számviteli szabályok szerint igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, erre tekintettel nincs mód a közvetített szolgáltatás értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapot.

DT