Az új törvény megőrzi a különbségtételt a zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságok között, azonban kimondja, hogy részvénytársaság csak zártkörűen alapítható. Ennek gyakorlati jelentősége viszonylag csekély, a nyilvános alapítás eddig sem volt jellemző Magyarországon. A zártkörűen már megalapított részvénytársaság pedig részvényeink a Budapesti Értéktőzsdére vagy más szabályozott piacra történő bevezetését követően továbbra is nyilvánosan működő részvénytársaságnak minősül.

 

Az új Ptk. emellett pontosítja a saját részvényre vonatkozó korlátozásokat annak kimondásával, hogy a részvénytársaság tulajdonaként kell figyelembe venni a többségi befolyása alatt álló jogi személy – ideértve a külföldi székhelyű Rt-t, Kft-t is – tulajdonában álló részvényeket és azokat a saját részvényeket is, amelyeket a részvénytársaság követelés biztosítékául fogad el.

 

A szavazatok egy százalékával rendelkező részvényesek napirend kiegészítési jogának szabályait az új Ptk. kiterjeszti a módosító rendelkezés a napirendben szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetre is.

 

Lényeges változás, hogy a törvényi feltételek ellenére teljesített kifizetéseket csak akkor kell visszafizetni, ha a részvénytársaság bizonyítja, hogy a részvényes a kifizetés feltételeinek hiányáról tudott vagy tudnia kellett.

 

A zártkörűen működő részvénytársaságnak a törvény által feljogosított részvényesei, hitelezői kérhetik a nyilvántartó bíróságtól könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából. Erre „a kifizetésről szóló döntés meghozatalától a kifizetéstől” számított egyéves jogvesztő határidő lejártáig van lehetőségük. A módosítás („a kifizetésről szól döntés meghozatalától” szövegrész elhagyásával) kijavítja a kodifikációs hibát, egyértelművé téve, hogy a határidő kezdete a kifizetés időpontja.