A társasági vagyon védelme érdekében a törvények korlátozzák a tagoknak teljesíthető kifizetéseket. Ezek lényegében azt jelentik, hogy a kifizetés csak nyereséges gazdálkodás esetén lehetséges, és nem sértheti a törzstőkét (jegyzett tőkét). A korábbi törvényhez képest az új Ptk. annyiban szigorítást tartalmaz, hogy a tagnak nem tagsági viszonya alapján (pl. bérleti vagy vállalkozási szerződés alapján) kifizetett összegre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak.

Új garanciális szabály, amely szerint pénzbeli vagyoni hozzájárulások esetében a felénél kevesebb, valamint az egy évnél hosszabb határidejű befizetési kötelezettségek esetén a törzstőke mértékének eléréséig az osztalékot nem lehet kifizetni, hanem azt a tag(ok) törzsbetétére (a jegyzett tőkére) kell elszámolni. A ki nem fizetett összeg erejéig a tagok a társaság kötelezettségeiért is felelnek. (3: 162. §.)

Az osztalékfizetés megállapításának rendje, hogy a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz, de ebbe beleértendő, hogy az osztja a beszámoló sorsát, és arra javaslatot kizárólag az ügyvezetés tehet. Osztalékelőleg fizetésére tett javaslat esetében a Ptk. is kifejezetten az ügyvezetőt nevezi meg jogosultnak, és a felügyelőbizottság jóváhagyása is megmaradt.

Osztalékelőleg esetén az új szabály szerint már nem szükséges a tagok külön kötelezettségvállalása az előleg visszafizetésére, azt maga a törvény tartalmazza. Az osztalékelőleg-fizetés ehetőségére vonatkozó társasági szerződési rendelkezést, eltérően, a Ptk. már nem kíván meg.

Korábbi kapcsolódós szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/hirek/altalanos-szabalyozas-gazdasagi-tarsasagokrahttp://www.vallalkozo.info/hirek/altalanos-szabalyozas-gazdasagi-tarsasagokra

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.