Villamos szabadvezetékek közelében végzett teheremelési munkák esetében betartandó biztonsági távolságok, és legfontosabb biztonsági szabályok

A legutóbbi cikkem „a villamos szabadvezetékek biztonsági övezetének terjedelme a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint” címet viselte. Már abban jeleztem, hogy a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) is erre a rendeletre hivatkozik a szabadvezetékek közelében végzett munkákkal kapcsolatban. Mai témám a fentiekhez kapcsolódóan a nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett emelés szabályozása az EBSZ szerint.

A legutóbbi cikkem „a villamos szabadvezetékek biztonsági övezetének terjedelme a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint” címet viselte. Már abban jeleztem, hogy a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) is erre a rendeletre hivatkozik a szabadvezetékek közelében végzett munkákkal kapcsolatban. Mai témám a fentiekhez kapcsolódóan a nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett emelés szabályozása az EBSZ szerint.

Az EBSZ I. fejezet 8. pontja tartalmazza az üzemeltetésre vonatkozó szabályokat. Ezen belül  a 8.6. alpont foglalkozik a nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett emeléssel. Az alábbiakban idézem a részletszabályokat:

 

„8.6.1. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültségmentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a külön jogszabályban feszültségszinttől függően meghatározott biztonsági távolságot kell biztosítani.*

A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról.

8.6.2. Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültségmentesíthető, az emelési utasításban rögzíteni kell:

– hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani,

– hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag),

– hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat,

– a jelzőőr tartózkodási helyét.

A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.

8.6.3. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon.”

 ------------------------------

* A külön jogszabály ebben az esetben  a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet.


Képek: szabálytalan személyemelés 22kV-os nagyfeszültségű szabadvezeték biztonsági övezetében.

 
 

 

A képek forrása: a Fővárosi Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség archívuma.


Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünketA villamos szabadvezetékek biztonsági övezetének terjedelme a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint.”címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]