Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A szaktevékenység elvégzése személyi feltételekhez kötött. Ez a témája a mai cikkemnek.

 Szaktevékenység végzésének személyi (képesítési) feltételei:

 Mvt. 8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munka-egészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

 Szaktevékenységnek minősül:

	SZAKTEVÉKENYSÉG	munka-biztonsági	munka-egészségügyi
1	Súlyos, valamint kettőnél több személy egyidejű, egy helyen történő sérülése, vagy más egészségkárosodást okozó munkabalesetek kivizsgálása Mvt. 65.§ (2)	x
2	Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat Mvt. 21.§(3)	x     és	x
3	Időszakos biztonsági felülvizsgálat Mvt. 23.§(1)	x
4	Munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzése Mvt. 23. § (2) b)	(x) illetve	(x)
5	Megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása Mvt.54 §(6)	x     és	x
6	Közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében 54. § (8)	(x) illetve	(x)
7	Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása Mvt. 56.§	x    és	x
8	Azbesztmentesítési munkaterv 12/2006 EüM 11.§ (3)	x    és	x
9	Közfürdők üzemeltetési szabályzat 37/1996 NM 1.§ (7)	x    és	x
10	Robbanásvédelmi dokumentáció 3/2003 FMM-EszCsM 9.§ (1)	x
11	Robbanásvédelmi vizsgálat 3/2003 FMM-EszCsM 4.§ (8)	x
12	Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor 4/2002 SzCsM- EüM 14.§	x

Részletezve:                                                                                                                                                                                                                                   

1.) Mvt. 65.§ (2) Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.

2.) Mvt. 21.§ (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Mvt. 21.§ (6) A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó feltételt kivéve a (3)-(4) bekezdésekben előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése esetén is.

3.) Mvt. 23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

4.) Mvt. 23.§ (2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

5.) Mvt. 54.§ (6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

6.) Mvt. 54.§ (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

7.) Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

8.) Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet:

11.§ (3) A munkaterv munkavédelmi és munkabiztonsági előírásainak elkészítése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

9.) A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló

37/1996. (X. 18.) NM rendelet:

1.§ (7) Az üzemeltetési szabályzat munkavédelmi és munkabiztonsági előírásainak elkészítése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

10.) A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet:

9.§ (1) A munkáltat munkáltatói kötelezettségek keretében köteles robbanásvédelmi dokumentációt készíteni, amelyet folyamatosan köteles felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. A robbanásvédelmi dokumentáció elkészítése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység azzal, hogy a vizsgálatban legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges

11.) A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet:

4.§ (8) Robbanóképes légtérben az első alkalommal használatba vételre kerülő munkaeszköz alkalmazási feltételeit robbanásvédelmi szempontból vizsgálni kell, és a kockázatok elkerülése érdekében valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni. A robbanásvédelmi vizsgálat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül azzal, hogy a vizsgálatban legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. E feladat teljesíthető az Mvt. 21. §-ában meghatározott üzembe helyezési eljárás során is.

12.) Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet:

14. § A koordinátori feladatok munkabiztonsági szaktevékenységnek  minősülnek.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket: „Az épületeken belüli villámcsapás elkerülése, és a villámcsapással járó panaszok, tünetek ”címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z