Az OTSZ használati előírásaihoz kapcsolódó, jó műszaki megoldásokat tartalmazó dokumentum megalkotásában több mint ötven tűzvédelmi szakcég működött közre. Nem kis kihívást jelentett ennyi cég munkáját összehangolni, ahogyan a munka nagysága is különleges koordinációs kihívások elé állították Heizler György ny. tű. ezredest, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnökét, az irányelv munkacsoport vezetőjét, valamint a BM OKF szakmai felügyeletet gyakorló munkatársait.

Az irányelv a kötelező fogalom-meghatározásokkal kezdődik, majd a karbantartásra vonatkozó általános elvek ismertetése következik. A különböző karbantartási fokozatok egymáshoz való kapcsolódásának bemutatását követően a különböző tűzvédelmi műszaki megoldások beavatkozási szintjei és a karbantartási szerződés tartalmi elemei ismerhetők meg, illetve az, hogy miként célszerű eljárni karbantartóváltás esetén. Az irányelv kezeli a tűzvédelmi üzemeltetési napló javasolt tartalmi elemeit. Előfordulhat, hogy egyszerre két, esetleg több üzemeltetési naplót is meghatároz majd az irányelv, amelyek közül a kicsi – egy-két műszaki megoldást alkalmazó –, illetve a nagy – több ezer négyzetméteres – létesítmények üzemeltetői is ki tudják majd választani a számukra legmegfelelőbbet. A tervek között szerepel azok támogatása is, akik elektronikus naplót készülnek vezetni.

Az irányelv a konkrét műszaki megoldások közül a leggyakrabban alkalmazottakkal folytatódik. Ezek a tűzoltókészülékek, a tűzoltóvízforrások, a beépített tűzjelző- és tűzoltó berendezések, a villamos berendezések és villámvédelem.

 
Népszerűségükön túl közös bennük, hogy a karbantartásukra vonatkozó ismeretek már több éve jogszabályokban vagy szabványokban rögzítettek, a műszaki irányelv azonban további javaslatokkal, jó megoldásokkal segíti ezek használóit. A homlokzati, burkolati, bevonati rendszereket élettartamuk során számos hatás éri, ebből következően a felület, a rendszer időnként karbantartásra vagy javításra szorul. Éppen ezért a rendszerek ellenőrzése, felülvizsgálata során a homlokzati problémákon felül a kiváltó okokat is fel kell tárni és szükség esetén meg kell szüntetni. Az OTSZ által előírt időszakos elektrosztatikai felülvizsgálat célja a robbanásveszélyes környezetek elektrosztatikus kisülésből eredő gyújtási valószínűség csökkenését eredményező intézkedések, szabályozások, feltételek megfelelőségének vizsgálata, az elektrosztatikai kockázat nagyságának ellenőrzése.

Az OTSZ kötelezővé tette a szellőzőrendszerek tisztítását, az ilyen rendszerek két csoportra bonthatók: konyhai gőzelszívókban keletkező ragacsos-folyékony, illetve lakóépületekben keletkező, finom szemcséjű, poros szennyezésre. A huzathatás miatt az égés ezekben elhúzódik, és tűz esetén az épület minden szintjét érintően folyamatos gyújtóforrást képez. A tisztítás általános elveit, tárgyi feltételeit, a tisztítás mozzanatait összegzi az irányelv.

A tűzvédelmi műszaki irányelv mellékletei között megtalálható lesz az üzemeltetési napló, valamint a különböző jelölésekre, jegyzőkönyvekre, kivitelezői nyilatkozatra készített iratminta, és a vonatkozó jogszabályok és szabványok összefoglalásával zárul.

A végleges normaszöveg elkészítését és a fejezetek összehangolását követően július 1-jén várható a következő, immár tizenegyedik tűzvédelmi műszaki irányelv kiadása és közzététele.

(Forrás: BM OKF)