A közfoglalkoztatás különös veszélyei

• a közfoglalkoztatottak gyakran hosszabb időre kiestek a munkából, ismeretük és gyakorlatuk az adott tevékenységre nem mindig van, a számukra új feladat és új környezet a figyelmüket megoszthatja, emellett egészségi állapotuk változó;· a közfoglalkoztatottak motivációjának eltérő szintje is speciális kockázatot jelent,egyesek nem szívesen végzik az adott munkát, mások éppen a bizonyítási kényszer miatt túlzott, meggondolatlan felelősségvállalásuk miatt kerülhetnek veszélybe;· a munkáltatóknak gyakran egyszerre nagyobb létszámú közfoglalkoztatottak egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételeit kell megteremteni, melyet ismeret vagy kapacitás hiányában nem tudnak azonnal megoldani.

A közfoglalkoztatottak tevékenységéért, biztonságáért, testi épségéért, egészségüket nem veszélyeztető munkakörülményekért a munkáltató felelős, a személyi felelősség alap esetben a munkairányítóé, ezért fontos tudni, hogy már munkakezdés előtt gondoskodni kell például:

• a munkavégzés

o tárgyi (munkahely, munkaeszköz, egyéni védőeszköz),

o személyi (foglalkoztathatósági vizsgálat, szükséges létszám, előírt

szakképzettség, oktatás),

o technológiai (munkamódszer, alkalmazott anyagok, gépkönyvi előírások),

o szervezési (munkairányítás, rendkívüli esetekre vonatkozó eljárások, munkaidő,

pihenőidők)

feltételeiről;

• munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek elvégzésének biztosításáról;
• a kockázatértékelés elvégzéséről.

Különösképpen fontos a kockázatértékelés elvégzése, ugyanis a várható veszélyek előzetes

feltárása, a veszélyeztetettek, a veszély jellegének és mértékének azonosítása alapján meg kell határozni az összes szükséges intézkedést a megfelelő munkakörülmények biztosítása

érdekében. Ennek során a hatályos munkavédelmi előírásokat alkalmazni kell, de indokolt lehet többletkövetelmények biztosítása is a már említett, közfoglalkoztatásra jellemző speciális jellemzők és veszélyek miatt.

A munkavédelemre vonatkozó alapvető szabályok

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. A legfontosabb munkáltatói feladatok és felelősségi körök az alábbiak:

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is.

A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot is úgy kell megválasztani,

hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és

biztonságát ne veszélyeztesse.

Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat

egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és

a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen.

Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősít. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

A munkáltatónak már a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell kockázatértékeléssel (munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenység), amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

A munkavédelem részletes szabályai

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok tartalmazzák a munkavédelem részletes szabályait.

Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkáltató rendelkezése is.

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb jogszabályok megnevezése a www.ommf.gov.hu honlapon elérhető.

Ezek közül néhány speciális előírás (Szabályzat) a közfoglalkoztatással leginkább érintett

tevékenységekre:

• 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról;
• 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról;
• 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról;
• 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és

Forgalombiztonsági Szabályzat kiadásáról;

• 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési

folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.

 Forrás:  NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapja

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségében számos szakértő dolgozik, akik ilyen kérdésekben támogatni és segíteni tudják Önt és vállalkozását. Forduljon Hozzánk bizalommal a  munkavedelem@vallalkozo.info email címen, vagy a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

 
Kling Péter