A stratégiai cél annak elősegítése volt, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó) munkahelyek létesítését, továbbá egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények valósuljanak meg.

· A munkáltatók kockázatértékeléseikben a biológiai kóroki tényezőkre nem tértek ki.
· A kockázatértékelések éves felülvizsgálata elmaradt.
· Biológiai kockázatot jelző, illetve egyéb kiegészítő figyelmeztető jeleket és táblákat nem használták.
· Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos hiányosságok. A munkavállalók nem rendeltetésének megfelelően használták az egyéni védőeszközöket. Az egyéni védőeszközök tárolásánál a szennyeződésük veszélyét zárt tárolási feltételekkel nem akadályozták meg.
· A munkavállalók azokban a helyiségekben étkeztek, ahol a biológiai tényezők kockázatával számolni lehetett.
· A munkahelyen nem volt megfelelő a szociális helyiség.
· Nem volt a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt, továbbá a telephelyen nem volt elérhető elsősegélynyújtó felszerelés.

Az ellenőrzött munkáltatók 90%-a – néhány esetet kivéve – rendelkezett kockázatértékeléssel. Azonban a munkáltatók kockázatértékeléseikben a biológiai kóroki tényezőkre nem minden esetben tértek ki (a munkáltatók 61 %-a). Az egészségügyi intézményeknél, nagyobb vállalkozásoknál általában ez nem jelentett hiányosságot, csak a kisebb létszámot foglalkoztató munkáltatóknál. A biológiai kockázatértékelések 54%-ára jellemző volt, hogy a különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó munkafolyamatoknál a kockázatot nem minden jelen lévő biológiai tényezőre becsülték meg. Ez főleg állatokkal, állati termékekkel, állatok tetemeivel történő érintkezéssel járó tevékenységeknél fordult elő. Az éves felülvizsgálat sok helyen elmaradt, az ellenőrzött munkáltatók 55%-nál a biológiai kockázatbecsléssel rendelkezők nem tartották szükségesnek a kockázatbecslés évenkénti megismétlését. Az ellenőrzések során alig volt példa arra, hogy olyan esetben is megismételték a kockázatbecslést, amikor a körülmények megváltozása a munkavállalók biológiai tényezőkel történő expozícióját befolyásolhatta. A munkáltatók elenyésző, csak 5%-a ismételte meg a becslést.

Egyéni védőeszközök juttatásával kapcsolatban többnyire megfelelőek voltak a tapasztalatok, a munkáltatók zöme biztosította munkavállalói részére a veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket, egy-két esetet kivéve, mikor mechanikai hatások elleni védőkesztyűt alkalmaztak biológiai kóroki tényezők hatása ellen, illetve a biztosított egyéni védőeszköz biológiai kockázat ellen védelmi képességgel nem rendelkezett.

A munkavállalók 71%-a - 18049 fő - rendeltetésének megfelelően használta az egyéni védőeszközöket.

A munkáltatók 12%-a nem biztosított a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt, továbbá a telephelyek 8%-nál nem volt elérhető elsősegélynyújtó felszerelés sem. Ezen hiányosságok inkább a nem egészségügyi tevékenységet végző munkáltatóknál fordultak elő.

Összegzés
A célvizsgálat lefolytatását a biológiai kóroki tényezők (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták stb.) által okozott foglalkozási megbetegedések számottevő aránya indokolta. Az egészségügyi intézmények, nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások a kockázati tényezők, megterhelések feltárását pontosabban, alaposabban végezték el. A kockázatok csökkentése érdekében alkalmazott védelmi intézkedések ebben a körben általában megfelelőek voltak. A személyi higiénia szabályainak megtartásában a munkavállalók készsége esetenként hiányzott. A célvizsgálat során tapasztaltuk, hogy a munkáltatók nem kérik fel a foglalkozás-egészségügyi orvost az egészséges munkakörnyezet kialakításához, az egészségkárosodások megelőzéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában való közreműködésre.