A hőség, a napsugárzás és a fizikai munka együttesen jelentős közérzet- és teljesítőképesség romlás mellett leggyakrabban ájulást, napszúrást, hőpangást, hőkimerülést, hőgutát okozhat a munkavállalóknál, de másodlagosan hozzájárulhat a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is.

Ellenőrzési tapasztalatok

A kormányhivatalok által megküldött jelentések szerint összességében megállapítható, hogy az ellenőrzött munkáltatók felkészültek a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzését szolgáló intézkedésekre, és egyre ritkábban fordul elő olyan eset, hogy figyelmen kívül hagyják a hőségriasztás idején előírt munkavédelmi kötelezettségeiket. Ez a kedvező változás feltételezhetően a korábbi munkavédelmi ellenőrzéseknek, az egyre szélesebb körű tájékoztató munkának, illetve az aktív médiakommunikációnak is köszönhető. Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy hőhullámok idején a munkabalesetek és a hőség okozta egészségkárosodások kockázata is megemelkedik.

Az ellenőrzött munkáltatók többsége (73,36%-a) eleget tett a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzésére szolgáló munkavédelmi előírásoknak, ugyanakkor az akcióellenőrzés számos munkavédelmi hiányosságra, illetve szabálytalanságra is felhívta a figyelmet.

Az ellenőrzést végző kormánytisztviselők a 3 nap alatt összesen 130 esetben állapították meg a munkáltatók mulasztását a munkahelyi meleg klímakörnyezettel összefüggésben.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint csak ritkán fordult elő (összesen 5 esetben), hogy a munkáltatók nem biztosítottak védőitalt munkavállalóik számára, ugyanakkor a folyadékveszteség pótlására biztosított ivóvíz hőmérséklete gyakran nem volt megfelelő, mivel hűtéséről nem gondoskodtak, amely főként a vezetékes ivóvízellátással nem rendelkező szabadtéri munkahelyeken (pl. mezőgazdasági munkák, fűnyírás, parkgondozás) volt jellemző. Ez utóbbi szabálytalanság az ellenőrzött munkáltatók 6,3%-át érintette.

A leggyakoribb mulasztás a védőital elfogyasztásához szükséges ivópohár hiánya volt, de általában – főként építési munkahelyeken – egyéni fogyasztásra, palackozott ivóvíz került kiadásra a munkavállalók számára. A munkáltatók többsége a megfelelő hőmérsékletű védőitalt az építési munkaterületeken kihelyezett konténerben elhelyezett hűtőszekrényben, vagy hűtőtáskában tárolta. A gépiparban azonban előfordult az a szabálytalan gyakorlat, hogy a palackozott ivóvizet veszélyes anyagokat tartalmazó edények közvetlen közelében tárolták, amely a munkáltatók 1,3%-át érintette.

A telepített (zárttéri) munkahelyeken egyre gyakoribb, hogy a hálózati ivóvíz használat mellett hűtött, ingyenesen hozzáférhető ital-automaták, szódavíz ballonok is elhelyezésre kerülnek.

Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkáltatók túlnyomó többsége biztosította a munkavállalói számára a szükséges pihenőidőt, az ezzel összefüggő szabálytalanság mindössze 5 esetben (a munkáltatók 1,6%-ánál) fordult elő.

Jellemző hiányosság volt, hogy ellenőrzött kockázatértékelési dokumentumok nem tértek ki a klímakörnyezet munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira, egészségkárosító kockázataira, illetve a balesetveszélyes helyzetek kialakulásának veszélyeire. Ezekben az esetekben általában hiányoztak a munkavédelmi oktatási tematikából a hőártalmak megelőzését szolgáló ismeretek is. Ez a mulasztás – a munkáltatók 11,2%-át érintően – az összes szabálytalanság több mint 1/4-ét (26%) tette ki (1. és 3. ábra). Ugyanakkor voltak olyan munkáltatók is, akik a munkavédelmi oktatási tematikába beépítették a Munkafelügyeleti Főosztály honlapján a hőségriasztás idején közzétett tájékoztató anyagokat, közleménybe foglalt ajánlásokat is.

A fentiekben felsorolt hiányosságok ellenére az ellenőrzött munkáltatók túlnyomó többsége betartotta a hőségriasztás, illetve hőségriadó idején szükséges legfontosabb munkavédelmi előírásokat és a munkavállalók is tisztában voltak a hőség főbb egészségi hatásaival és a szükséges megelőző intézkedésekkel.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " A villamosság biztonságtechnikája” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter