Az épületeken belüli villámcsapás elkerülése

A villámlás a károsító hatását többféleképen fejtheti ki az épületen belül tartózkodó személyekre: a nyitott ablak mellett, ajtóban állók esetében nem lehet kizárni a közvetlen villámcsapást, a különböző villamos hálózatok, csővezetékek bevezethetik az épületbe a villámlás feszültségét, azonban a hálózatoktól független villamos berendezések pl. mobil telefonok is károsodhatnak a villám által indukált hatás miatt. Az így károsodott készülék veszélyt jelenthet a használójára.

Az épületeken belüli villámcsapás elkerülése érdekében a vihar ideje alatt kerüljük a vízhálózattal való érintkezést (kézmosás, a vízcsapok érintése, zuhanyozás kádban fürdés, gáz és fűtési rendszer csővezetékeinek, radiátoroknak stb. érintését.), a telefonbeszélgetést (a vonalas telefonhálózat vezetéken keresztül, a mobil a mágneses „távolhatás” alapján okoz veszélyt), a számítógépes munkát vagy a szórakoztató elektronikai eszközökhöz kapcsolt fejhallgató használatát. Biztonságosabb, ha távol maradunk az ajtótól és az ablakoktól, és kikapcsoljuk a villamos berendezéseket, illetve kihúzzuk kábelüket a fali csatlakozóból (az informatikai csatlakozó kábelt is), még mielőtt a vihar megérkezne.

A villámcsapással járó panaszok, tünetek

A villámcsapást elszenvedett embernek a szíve megállhat, vagy rendszertelenül kezdhet verni, és a légzése is gyakran leáll. A szív újra elkezdhet működni, de ez nem jár mindig automatikusan a légzés újraindulásával, ha a légzés nem indul újra, a szervezet rövid idő alatt (kb. 3 perc alatt) kifogy az oxigénből. Az oxigénhiány és az esetleges idegrendszeri károsodás miatt a szívverés újra leáll, ha a sérült nem kap időben szakszerű elsősegély ellátást.

Az agykárosodás általában eszméletvesztéshez vezet. Amennyiben súlyos a sérülés, kóma léphet fel. Jellegzetes, hogy az illető felébred, de nem emlékszik, mi történt vele a baleset előtt. Zavart, lassult a gondolkodása és nehezen összpontosít vagy emlékszik régebbi történésekre. Személyiségváltozások is előfordulhatnak.

A villámlással együtt járó „dörgéstől” a villámütött egyén dobhártyája gyakran kilyukad. A fényhatástól többféle szemkárosodás is kialakulhat nála, így pl. szürke hályog is. Gyakran mindkét alsó végtag időlegesen lebénul, bekékül, és érzéketlenné válik. A bőr kisebb égést szenvedhet el, melynek tollszerű vagy ágrajzolattal bíró mintája lehet, de állhat apró, tűszúrás- vagy cigarettaégetés-szerű foltokból, illetve az éppen lefolyó verejték vonalát követő csíkokat is formázhat. Ezek a jelek és tünetek segítenek annak eldöntésében, hogy a sérült tényleg villámcsapást szenvedett. Mivel a villámcsapás egy pillanatszerű esemény a sérült a villámcsapás után nem jelent semmilyen veszélyt az elsősegélynyújtóra (nem marad feszültség alatt), így az ellátása azonnal elkezdhető és a gyors beavatkozás az életét mentheti meg.

Következő cikkemben a villámvédelem megvalósítási lehetőségeiről írok rövid ismertetést.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket: „Titokzatos tűzeseteknek váltak áldozatává nádfedelű épületek.”címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z