Az emberi szervezet a hőt jelentős mértékben éppen párologtatás útján adja le. Ha az emberi szervezet hőegyensúlyának fenntartásához a hővezetés és a hőáramlás nem elegendő, megindul a verejtékezés, a párologtatás. Ha azonban a környezeti levegő párával telített, a verejték nem tud elpárologni, így a verejtékezésnek nincs nőelvonó hatása.

 Komfortérzetet ideális munkakörülmények között a 40%-os relatív páratartalom ad, 21 °C levegő hőmérsékleten. Kellemetlen érzet nélkül a munka - szintén 21 °C-os levegő hőmérsékleten 75% relatív páratartalomig viselhető el.

A levegő áramlási sebessége befolyásolja a szervezet hőcseréjét, a párolgást. Növekedésével nő a nőleadás is. Ha nincs légmozgás, áll a levegő, az ember testével érintkező levegőréteg párával telítődik, a verejték további elpárologtatása megnehezül, a verejtékezés hőtő hatása csökken.

A levegő erősebb áramlása (huzat) egészségkárosító lehet.

A levegő nyomásával nem foglalkozunk, mert annak befolyása szűk munkaterületre terjed ki: búvárokat, pilótákat, keszonban dolgozó metróépítő munkásokat érint. A zárt munkahelyekre vonatkozó klímatényezők munkavédelmi követelményeit szabványok írják elő. A szabvány a klímatényezőkből monogram alapján meghatározható, és klímát jellemző adatokkal is előírja a munkahelyek légállapotát.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " Színdinamika a munkahelyeken” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter