A szellőztetés célja olyan természetes vagy mesterséges légáramlási rendszer kialakítása, amely a helyiségekből az elhasznált, szennyezett levegőt kivezeti, és helyébe friss, tiszta levegőt vezet be.

A munkahelyi klímát meghatározó tényezők

A munkahely klímája meghatározza az emberi szervezet hőteljesítményét, hőleadását, a hőleadás lehetőségét.

A klímatényezők a következők:

- a levegő hőmérséklete;

- a levegő relatív nedvességtartalma (párásság);

- a légsebesség (huzat);

- a levegő nyomása.

A levegő hőmérséklete határozza meg elsősorban a munkahelyen a közérzetet, mert jelentős mértékben befolyásolja az emberi szervezet hőcseréjét.

A munkavégzés során a munkát végző hőt termel. Ennek a többlet hőnek a szervezet hőegyensúlyának fenntartása miatt el kell távoznia. A hőleadás sugárzás, hővezetés és hőáramlás, valamint párolgás útján mehet végbe. Ha a munkahelyi levegő hőmérséklete nagyobb, mint az emberi szervezet hőmérséklete, a szervezet nem tud hőt leadni.

A levegő nedvességtartalma a párolgás útján leadható hőmennyiséget befolyásolja. A levegő mindig tartalmaz valamilyen mértékben nedvességet (vízgőzt), ezt a munkahelyen - az időjárási viszonyokon kívül - az ott végzett művelet, az alkalmazott technológia, a munka jellege határozza meg. A száraz levegőben nincs vízgőz, a telített levegő nedvessége (páratartalma) 100%, a páratartalom tehát 0,-100% között változhat.

A nagyobb hőmérsékletű levegő több nedvességet képes magába foglalni, ezért ha a telített állapotú levegőt tovább melegítjük, telítetlenné válik, vagyis még további vízgőzt tud felvenni. Fordítva is igaz. Ha a vízgőzzel telített, 100%-os páratartalmú levegőt hűtjük, a vízgőz kicsapódik. Ha a telítetlen levegőt hűtjük le, bizonyos hőmérsékleten telítetté válik Ezt a hőmérsékletet nevezzük harmatpontnak. A levegő nedvességtartalma kétféle szempont szerint határozható meg:

A levegő relatív nedvességtartalma azt fejezi ki, hogy 1 m3 nedves levegőben, adott hőmérsékleten a ténylegesen jelenlevő vízgőz tömege hányadrésze az ugyanezen a hőmérsékleten telítettséget létrehozó vízgőz tömegének. A meteorológiai jelentésekben rendszerint ezt a nedvességtartalmat adják meg.

A levegő abszolút nedvességtartalma az 1 m3 száraz levegőben levő

vízgőz tömegét fejezi ki, vagyis a levegő és a vízgőz elegyére utaló adat.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " Színdinamika a munkahelyeken” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter