A kampány előkészítésére és koordinálására munkacsoportot hoztak létre, melynek feladata az ellenőrzési, valamint a munkaadókat és munkavállalókat célzó tájékoztató kampány előkészítése. A tájékoztató kampány keretében a megcsúszás, megbotlás lehetséges helyzeteit bemutató interaktív oktatóprogramok készülnek a lehetséges megelőzést is bemutatva.

A tájékoztató tevékenységet segíti az EU-OSHA által a megcsúszás, megbotlás témakörében készített Napo videó is, amely elérhető az alábbi weboldalon: http://www.napofilm.net/hu/napos-films

A kampány célja a megcsúszás, megbotlás miatti balesetek, sérülések megelőzése.

A kampány a következő gazdasági ágazatokat célozza meg:

• élelmiszeripar

• fémmegmunkálás

• egészségügy

• vendéglátóipar (HoReCa)

• kis- és nagykereskedelem (raktározás)

A kampányba Magyarország is bekapcsolódik, a munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységén keresztül. Ez azt jelenti, hogy a munkavédelmi felügyelők 2014. áprilisától egy fél éven keresztül a munkáltatóknál fokozottan ellenőrizni fogják, hogy a munkáltatók hoztak-e megfelelő intézkedéseket a megcsúszás és megbotlás miatti munkabalesetek megelőzése érdekében. Szükség esetén a felügyelők kötelezni fogják a munkáltatót a szabálytalanságok megszüntetésére, súlyos és közvetlen veszélyeztetés észlelése esetén nem tekinthetnek el a munkavédelmi bírság kiszabásától sem.

A kampány célja a hiányosságok megszüntetése, ezáltal a munkabalesetek számának csökkentése.

Mindannyiunkkal bármikor, bárhol előfordulhat, hogy megcsúszunk, megbotlunk valamiben, életkortól, foglalkozástól és egészségi állapottól függetlenül. Senki nem állíthatja, hogy vele ilyen baleset nem történhet, ugyanakkor gyakran viccesnek tekintik, ha a kolléga elesik, főleg, ha nem jár súlyos sérüléssel.

Minden gazdasági ágazatban, a nehéziparban csakúgy, mint az irodai munkában a balesetek oka legtöbbször a megcsúszás, megbotlás és elesés. Az Európai Unióban az összes munkabaleset 24%-át teszik ki az ilyen balesetek.

Az elcsúszás, megbotlás komoly következményekkel járhat, súlyos sérüléseket, akár csonttörést, agyrázkódást is okozhat. A munkaképtelenség időtartama az esetek 35%-ában legalább egy hónap.

Jogi háttér

Mindegyik Európai Uniós tagállam átültette nemzeti szabályozásába a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1989. június 12-i 89/391/EGK Tanácsi irányelvet. Az 5. cikk értelmében a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalók biztonságáról és egészségvédelméről a munkavégzéssel kapcsolatos minden területen.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelmi minimumkövetelményekről konkrétan az 1989. november 30-i 89/654/EGK Tanácsi irányelv rendelkezik (első egyedi Munkafelügyeleti Vezetők Bizottsága (SLIC) irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében). Ennek az irányelvnek az alkalmazásában munkahely „az a hely, amelynek célja, hogy munkaállomásnak adjon helyet a vállalkozás, valamint a telephely helyiségeiben, és minden más olyan hely a vállalkozás, illetve a telephely területén, amelyhez a munkavállaló munkavégzése során hozzáfér.” Ennek értelmében az egészségre és biztonságra vonatkozó követelményeket a munkaállomásokon felül a közlekedési útvonalakon is biztosítani kell.

A munkahelyről szóló irányelv 1. melléklete számos rendelkezést tartalmaz, amelyek betartásával csökkenthető az elcsúszás, megbotlás kockázata:

⁻ „8.1. A munkahelyeknek, amennyire lehet, elegendő természetes fényt kell kapniuk, és ugyanitt a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez megfelelő mesterséges világítást kell biztosítani.”

⁻ „9.1. A helyiségek padlóján nem lehetnek veszélyes egyenetlenségek, lyukak vagy lejtők, és a padlónak rögzítettnek, stabilnak és csúszásmentesnek kell lennie.”

⁻ „12.1. A közlekedési útvonalakat, beleértve a lépcsőket, rögzített létrákat, rakodórámpákat úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy biztosítható legyen a gyalogosok vagy járművek könnyű, biztonságos és megfelelő áthaladása, mégpedig olyan módon, hogy azok ne veszélyeztessék az e közlekedési utak közelében foglalkoztatott munkavállalókat.”

Ezeket a követelményeket alkalmazni kell a vállalkozás telephelyén a fő közlekedési útvonalakra (a munkaállomásokhoz vezető útvonalakra), a munkaeszközök ellenőrzése és karbantartása során használt közlekedési útvonalakra, valamint a rakodóhelyekre (rakodórámpákra), továbbá a szabadtéri munkahelyekre is.

Az 1989. november 30-i 89/654/EGK Tanácsi irányelv rendelkezéseit a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet ültette át a magyar jogrendszerbe.

Megelőző tevékenységek

Az elcsúszás, megbotlás megelőzésekor különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni:

• Az utak felülete (padlózat, lépcsők, szabadtéri felületek síkossága)
• Szennyeződések és akadályok (akadályok az utakon, munkafolyamatokból eredő csúszós felületek, a nem munkafolyamattal összefüggő elcsúszás és megbotlás veszélye, kockázata, valamint a szabadtérről a munkahelyre bevitt hó, sár és nedvesség)
• Emberi tevékenységek (kézi anyagmozgatás, szabályok betartása)
• Munkakörnyezet (megvilágítás, biztonsági jelzések)

• Munkavégzés során alkalmazott lábbeli

• Takarítás (rendrakás)

A munkahelyi kockázatértékelésnek, valamint a munkavédelmi irányításnak mindezen tényezőkre ki kell terjedniük.

Személyesen én is sok elcsúszásos, megbotlásos munkabalesetet vizsgáltam, remélem, hogy a kampány hatására csökkenni fog az ilyen jellegű balesetek száma.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségében számos szakértő dolgozik, akik ilyen kérdésekben támogatni és segíteni tudják Önt és vállalkozását. Forduljon Hozzánk bizalommal a  munkavedelem@vallalkozo.info email címen, vagy a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Kling Péter