A közúti fuvarozási ágazatban dolgozókat érintő foglalkozás-egészségügyi és munkahelyi biztonsági kockázatok kezelése kihívást jelenthet, mert a gépjárművezetők önállóan, a központi munkahelyüktől messze dolgoznak, és a számos egyéb, nehezen kezelhető kockázaton kívül a közlekedés veszélyeivel is meg kell küzdeniük. A kockázatkezelési intézkedések azonban sikerrel járhatnak, ha figyelembe veszik, hogyan működik az ágazat a gyakorlatban, továbbá a gépjárművezetők jellemzőit és munkavégzésük módját.

A közúti fuvarozási ágazat magában foglalja a teherautó- és kamionsofőröket, a taxisofőröket, a személyi sofőröket, a helyi és távolsági buszok vezetőit, valamint a kerékpáros és motoros futárszolgálatokat.

A következők tartoznak a fő fizikai veszélyek és kockázatok körébe:

rezgésnek való kitettség és hosszan tartó ülőhelyzet (az ülés, a vezetőfülke és más berendezések kialakítása); kézi tehermozgatás; zajexpozíció be- és kirakodás, tehergépjármű vezetése (motor, abroncs, szellőző stb.) esetén; gőzök és gázok belégzése, veszélyes anyagok kezelése (kipufogógázok, szállított vegyi anyagok, üzemanyag, az útpornak való kitettség be- és kirakodás során és a pihenőhelyeken, illetve a jármű tisztítása és előkészítése során); az ergonomikus munkakörülmények és egészséges életmód korlátozott lehetősége.

A fáradtság az Eurofound európai munkakörülményekről végzett felmérése és nemzeti felmérések szerint általános egészségügyi problémát jelent a közúti fuvarozásban. A közúti fuvarozási ágazat erősen versenyjellegű. Egyre nagyobb a munkaterhelés, és a gépjárművezetőkre fokozódó nyomás nehezedik (például az ügyfelek részéről a gyorsabb és olcsóbb szállítás iránt). Ennek nyomán többek között olyan problémák merülnek fel, mint a határidők betartása, a forgalom erősödése és a távoli megfigyelés, továbbá sok gépjárművezető rendszertelen beosztásban és hosszú munkaidőben dolgozik.

A közlekedésben fokozódik az erőszak és a zaklatás, de az esetek nagy részéről nem tesznek jelentést. A közlekedési dolgozóknak gyakran akaratlanul is közvetítőként kell fellépniük az ügyfélszolgálatot érintő szervezési változások esetén. Ezenkívül hiányoznak a bejelentési eljárások, a megelőző intézkedések és a nyomon követési gyakorlatok.

A közlekedésben dolgozó munkaerő nagyobb mértékben idősödik, mint az aktív népesség, ezért munkaerőhiány léphet fel.

Változik a munkakörök tartalma: például egyre elterjedtebb az új technológiák – például távoli tervező és ellenőrző eszközök, az áruszállítás jelentésére és rögzítésére szolgáló fedélzeti számítógépek – alkalmazása, és egyre inkább szükséges az uniós közúti közlekedési szabályok és nyelvek ismerete. Másrészt az átlagos aktív lakossággal összehasonlítva monotonabb a munka és kevesebb tanulási lehetőséget kínál.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségében számos szakértő dolgozik, akik ilyen kérdésekben támogatni és segíteni tudják Önt és vállalkozását. Forduljon Hozzánk bizalommal ezen az oldalon, vagy a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " A vasúti dolgozókat érintő baleseti veszélyek és kockázatok" címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter