Üzemi megállapodás, ágazati kollektív szerződés

A kollektív szerződés fontos nagyobb munkáltatóknál való elhelyezkedés és sok munkavállalót foglalkoztató cégek életében, és számos munkajogi-szervezési előnye van, a munkáltató és a szakszervezet kötheti meg és a legfontosabb munkajogi kérdéseket tartalmazhatja. Jogszabályokhoz való viszonya ld.: 2015.07.29. napi tájékoztató. Fontos kérdés a KSZ hatálya és felmondhatósága.
A munkáltató lehetősége, hogy az üzemi tanáccsal üzemi megállapodásban – a munkabérek kivételével – rendezze a munkaviszonyra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, ha a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál nincs kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet. Üzemi megbízottal nem lehet ilyen tartalmú üzemi megállapodást kötni. Az üzemi tanácsok mögöttes kollektív szerződéskötési joga által is tudja biztosítani a szabályozás a munkáltatók számára a rugalmas szabályozást.

Az Mt. a kollektív tárgyalásoknak csak a munkahelyi szintjét szabályozza, kollektív szerződés azonban a munkahelyen kívül is köthető az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban (2009. évi LXXIV. törvény), a kollektív szerződéseknek így több szintje jöhet létre.

A munkáltató a munkahelyi kollektív szerződésen kívül más kollektív szerződés megkötésében csak munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagjaként vehet részt. A munkáltató már létező kollektív szerződéshez nem csatlakozhat, s egy munkáltatói érdekképviseleti szerv által már megkötött kollektív szerződés hatálya csak akkor terjedhet ki rá, ha a munkáltató belép a munkáltatói érdekképviseleti szervezetbe. Munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés fő területe az Ágazati Párbeszéd Bizottság.


Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]