A szövetkezetek első számú jogszabályává márciustól az új Ptk. válik! A 2006. évi X. törvény már csak az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel ( MK 2013/222 ) megváltoztatott formában lesz hatályos, azaz megmaradnak a speciális szövetkezetekre, mint iskolaszövetkezet, szociális-, agrárszövetkezet vonatkozó rendelkezések. Ezen sajátos szövetkezetek speciális szabályait kell a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseivel alkalmazni.

Az új Ptk. integrálja a szövetkezeti jog általános és a magánjogi kódex rendszerébe illeszthető szabályait. Az új Ptk. szövetkezeti része alapvetően (szövegezés részletszabályok) a jelenleg hatályos 2006. évi X. törvény elemeit foglalja magában, azzal a jelentős koncepcionális változtatással, hogy a hatályos törvény eltérést nem engedő kógens szemlélete helyett a legtöbb rendelkezést alapvetően diszpozitívvá teszi. Az új Ptk. a hatályos szabályokhoz képest szigorúbban korlátozza a nem természetes személy tagok arányát (nem haladhatja meg a taglétszám 20 %-át), meghatározza az ilyen személyek által összesen birtokolható tőke nagyságát (nem haladhatja meg a tőke harmadát), valamint az egy tagot megillető tőkerészesedés felső határát (nem haladhatja meg a tőke 15 %-át).

A szövetkezetre, mint önálló jogi személy típusra vonatkozó szabályozással az a cél, hogy olyan általános modellt építsen fel, amelyek alkalmas a legkülönbözőbb tevékenységi területen működő szövetkezetek alapvető jellegzetességeinek tükrözésére, s ezért általános szabályozásként használható minden szövetkezeti típus esetén, háttérjogszabálya lehet a ma létező és a megalkotandó speciális szövetkezeti jogi törvényeknek. Ennek a törvénynek a tárgyalását elnapolták.

A szövetkezet definíciójában is olyan fogalmi elemeket jelenít meg, amelyek minden szövetkezetnél egyformán érvényesülnek. Egyöntetű jellemzője a szövetkezeteknek, hogy azok a szövetkezeti tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével jönnek létre, ugyanakkor a tagság változásával ez a tőke is állandóan változik. A szövetkezet tevékenységének jellemzője, hogy az elsősorban a tagok szükségleteinek kielégítésére irányul.

A szövetkezet, mint jogi személy, a tagjaitól elkülönült jogalany, amely saját kötelezettségeiért a saját vagyonával köteles helytállni. A tagok a vagyoni hozzájárulásuk teljesítésére kötelesek, de a szövetkezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem kell helytállniuk.

A tagság nagy részének természetes személynek kell lennie, s a tagság legalább háromnegyedének személyes közreműködést is vállalnia kell a szövetkezet tevékenységében. Az olyan tagok, akik pusztán vagyont fektetnek a szövetkezetbe, s ennek fejében a nyereségből kívánnak részesedni, csak kisebbséget alkothatnak tehát a szövetkezeten belül. A tagság személyes érdekeltségének igényét fejezi ki az a szabály is, amely szerint tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni, vagyis a szövetkezet nem lehet a személyes kapcsolatokat nélkülöző, tőkeegyesítő jogi személy.

Újdonság, hogy a jogszabály bevezeti az igazgató elnök fogalmát: a tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetekben igazgatóság helyett az alapszabály rendszeresíthet egy ilyen tisztséget az igazgatóság helyett.

További újdonság, hogy a törvény kimondja, hogy gazdasági társaság szövetkezetté is átalakulhat.

Minden más az új Ptk.-ról itt és itt.