Továbbra is lehetőség van egy átalakulási folyamaton belül a fenti elemeket kombinálni, s más gazdasági társasági formát választani – de ezt csak azzal a feltétellel, ha annak leendő működésével kapcsolatosan az új Ptk.-ban foglalt feltételek (pl. tőkekritérium) teljesülnek.

 

Ezért is mondja ki e törvény, hogy rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.) együtt kell alkalmazni a gazdasági társaság, a szövetkezet, valamint az egyesülés átalakulása, egyesülése, szétválása során.

 

A törvény már nemcsak gazdasági társaságokról szól, hanem jogi személyekről. Ez egybecseng az új Ptk. logikájával és terminológiájával, mert annak hatálya alá is a gazdasági társaságoknál szélesebb kör tartozik.

 

1. Eljárási folyamat

 

Az eljárási folyamat is megközelítően egyező a Gt.-ben rögzített szabályokkal. A jogi személy döntéshozó szerve az átalakulásról két alkalommal határoz.

 

Első ízben a jogi személy ügyvezetésének előterjesztése alapján állapítja meg, hogy a jogi személy tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával. Ekkor dönt arról, hogy

 

 

A döntések után megbízza a jogi személy ügyvezetését az átalakulási terv, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges okiratok elkészítésével.

 

Az átalakulási terv és a vagyonmérleg-tervezet, illetve vagyonleltár-tervezet elfogadásáról a döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén határoz. Az elfogadást követően a létrejövő jogi személy létesítő okiratának aláírását követő nyolc napon belül köteles a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni.

 

Az átalakulással létrejövő jogi személy(ek) a bejegyzést követő 90 napon belül mind a jogelőd, mind a jogutód jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kötelesek készíteni. A végleges vagyonmérlegre vonatkozó részletes szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) tartalmazza.

 

Ha a bíróság az átalakulás bejegyzését megtagadja, az átalakulni kívánó jogi személyek a korábbi típusban – gazdasági társaság esetén a korábbi formában – működnek tovább.

 

2. Hitelezővédelem

 

Az új törvény is védi a hitelezőket, mivel rögzíti, hogy az átalakulás az átalakuló jogi személlyel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Az átalakulás követelésének kielégítését veszélyeztető körülmény fennállása esetén a hitelező megfelelő biztosítékot követelhet.

 

A másik fontos hitelezőket védő szabály kimondja, hogy a jogelőd jogi személy tagjainak felelőssége a kötelezettségeiért akkor állapítható meg, ha a jogutód jogi személy helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni.