Az írásbeliség indoka kettős, az egyik hogy a következmény előre megismerhető legyen, a másik, hogy bizonyítható is. Ezért kikötni és elrendelni a hátrányos jogkövetkezményt csak írásban lehet.

 

Kikötni:

Vétkes kötelezettségszegés (pl.: igazolatlan távollét) esetére elsősorban kollektív szerződés állapíthat meg hátrányos jogkövetkezményeket és amennyiben nincs kollektív szerződés az adott munkáltatónál akkor a munkaszerződésben is ki lehet kötni ilyen szankciókat.

Mivel munkaszerződés csak kollektív szerződés hiányában rendelkezhet a hátrányos jogkövetkezményekről, a kollektív szerződés aláírását megelőzően megkötött munkaszerződések hátrányos jogkövetkezményre irányuló kikötése a kollektív szerződés hatályba lépésével semmissé válik, még abban az esetben is, ha a kollektív szerződés nem állapít meg ilyen jogkövetkezményeket!

 

Elrendelni/alkalmazni:

A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni, és indokolni kell. A hátrányos jogkövetkezményt a munkavállaló bíróság előtt megtámadhatja. A törvény a munkaügyi vitáról szóló fejezetben rendelkezik arról, hogy ebben az esetben a közléstől számított harminc napon belül kell a munkavállalónak benyújtania a keresetlevelet.

Ezen túlmenően a törvény nem tesz utalást a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásánál követendő eljárási szabályokra, azt érdemes például a kollektív szerződésben rendezni.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségében számos szakértő dolgozik, akik ilyen kérdésekben támogatni és segíteni tudják Önt és vállalkozását. Forduljon hozzánk bizalommal ezen az oldalon, vagy a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.