Munkajog - A jognyilatkozatok megtételének módjai (3) - közlés
Képviselet a munkajogban, azaz nekem kell vagy más is tehet helyettem jognyilatkozatot?
Mi a jognyilatkozat? Az, egyszerűsítve, egy joghatás kiváltására alkalmas kijelentést/közlés, egy példa ha azt mondja: felmondok, ez egy jognyilatkozat.
Ennek célja a joghatás, jelen esetben, hogy ez a nyilatkozat tényleg a munkaviszony megszűnéséhez vezessen (kiváltsa a célzott joghatást).
Így a jognyilatkozatoknak nagy a jelentősége, hiszen szabályszerűnek kell lennie ahhoz, hogy kötelezettségek és jogok származhassanak belőle. A szerződés is jognyilatkozat, két fél egybehangzó jognyilatkozata.
Ezért számos kérdés merülhet fel:
1. ki tehet jognyilatkozatot csak én vagy képviselőm is? (képviselet)
2. milyen formai és alaki szabályoknak kell megfelelni (alaki kötöttség)
3. hogyan kell szabályosan közölni a címzettel? (közlés)
A JOGNYILATKOZAT KÖZLÉSE
A jognyilatkozat a közléssel hatályosul, ekkor vált ki jogkövetkezményeket. Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.
Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. Ha az átvételt a címzett megtagadja vagy a közlést szándékosan megakadályozza, ennek tényét a jognyilatkozatot tevőnek kell bizonyítania. Célszerű erről jegyzőkönyvet felvenni. Ha munkáltató átadta a felmondást, de a munkavállaló nem vette át az megtagadásának minősül és így a felmondás közölt. Postai kézbesítésnél ha tértivevényes levelet átveszik, közölt, de ha a kézbesítés sikertelen és a jognyilatkozat átvételét megtagadták, vagy a címzett ismeretlen a kézbesítés megkísérlésének napján, egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ez az ún. kézbesítési vélelem.
Ha a jognyilatkozat tekintetében bírósági eljárásnak van helye, a kézbesítési vélelem megdöntése iránt az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon (max.: a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül) belül bírósághoz lehet fordulni, és egyben a jognyilatkozatot érintő eljárást is kezdeményezni kell.
Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. Ha az átvételt a címzett megtagadja vagy a közlést szándékosan megakadályozza, ennek tényét a jognyilatkozatot tevőnek kell bizonyítania. Célszerű erről jegyzőkönyvet felvenni. Ha munkáltató átadta a felmondást, de a munkavállaló nem vette át az megtagadásának minősül és így a felmondás közölt. Postai kézbesítésnél ha tértivevényes levelet átveszik, közölt, de ha a kézbesítés sikertelen és a jognyilatkozat átvételét megtagadták, vagy a címzett ismeretlen a kézbesítés megkísérlésének napján, egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ez az ún. kézbesítési vélelem.
Ha a jognyilatkozat tekintetében bírósági eljárásnak van helye, a kézbesítési vélelem megdöntése iránt az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon (max.: a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül) belül bírósághoz lehet fordulni, és egyben a jognyilatkozatot érintő eljárást is kezdeményezni kell.
