AZ ÜZEMI TANÁCS és megállapodás
Az üzemi tanács a munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre szolgáló szerv. Elegendő (és kötelező) üzemi megbízottat választani a munkáltatónál (vagy önálló telephelyén, a továbbiakban ezt is értjük munkáltató alatt) ha megelőző félévre számított átlagos munkavállalói létszám a 15 főt meghaladja, míg üzemi tanácsot kell, ha az 50 főt meghaladja. Az üzemi tanácsot öt évre választják és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik. Az üzemi tanács tagjainak száma az előző féléves munkavállalói létszámtól függ. Ha ez a 100 fő alatt az üzemi tanács 3, 300 fő alatt 5, 500 fő alatt 7, 1000 fő alatt 9, 2000 fő alatt 11, 2000 fő felett 13 tagból áll. Ha a létszámnövekedés indokolja 6 hónapon át, új üzemi tanácstagot kell választani, hogy a törvényben meghatározott tagszám meglegyen. Tanácstaggá választható: a cselekvőképes munkavállaló, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. Nem választható az, aki munkáltatói jogot gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja. Szavazni, választani a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó jogosult. A választási bizottságot az üzemi tanács (ha még nincs a munkavállalók) a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást 60 nappal megelőzően hozza létre, és tagjai tevékenységük tartamára mentesülnek a munkavégzés kötelezettsége alól (távolléti díj illeti meg őket).
Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább 10 százaléka vagy 50 munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. Szavazni legfeljebb annyi jelöltre lehet, ahány tagú üzemi tanácsot választanak. Az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 százalékát megszerezték (póttag, aki az érvényes szavazatok legalább 20 százalékát megszerezte). A választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ha érvénytelen, akkor 90 napon belül meg kell ismételni és az érvényes, ha azon a választók több mint 1/3 részt vett, megválasztott, aki a legtöbb, de legalább a szavazatok 30 százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év elteltével lehet tartani. Eredménytelen a választás, ha a leadott szavazatok 30 százalékát nem érte el annyi jelölt, mint ahány tagot választani kell, ilyenkor a fennmaradó helyekre 30 napon belül kell új választást tartani.
Az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot (max. 15 fős) hozhatnak létre, ahova tagjaik közül képviselőt delegálnak. Új intézmény a vállalatcsoport szintű üzemi tanács, amelyet a központi üzemi tanácsok, ezek hiányában az üzemi tanácsok hozhatnak létre, az elismert vagy a tényleges vállalatcsoportnál.
Az üzemi tanács/tagja visszahívható szavazással, amit akkor kell tartani, ha a munkavállalók 30 százaléka írásban indítványozza, és a szavazatok több mint 2/3-a szükséges hozzá.
Az üzemi tanács elnökének (15%) és tagjainak (10%) munkaidő kedvezmény jár (erre az időre távolléti díj jár) amelytől üzemi megállapodásban korlátozás nélkül el lehet térni. A munkajogi védelem csak elnökét illeti meg, tartalmilag azonos a szakszervezeti tisztségviselőével, azaz a munkaviszony megszüntetésénél, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnál érvényesül, ezekhez üzemi tanács előzetes egyetértése kell. A tanács általános feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelése, továbbá együttdöntési jog a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Az üzemi tanács és munkáltató egymás tájékoztatására is köteles, és léteznek véleményezéshez kötött munkáltatói intézkedések, mint a munka díjazása elveinek, a munkarendnek a meghatározása, az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos intézkedések, a családi élet és a magánélet összehangolása, és az egészséges munkafeltételek, átszervezés stb. A sztrájkkal kapcsolatos pártatlan magatartás kötelezettsége fennmarad, az üzemi tanács sztrájkot nem szervezhet, nem támogathat, és nem akadályozhat. Az üzemi tanács a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály munkáltatói megszegése miatt 5 napon belül (jogvesztő) bírósághoz fordulhat, amely nemperes eljárásban határoz.
3. AZ ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS
A munkáltató és az üzemi tanács az együttműködésük előmozdítására üzemi megállapodást köthet, határozott időre, de legfeljebb az üzemi tanács megbízatásának tartamára. 3 hónapos idővel felmondható, hatályát veszti az üzemi tanács megszűnésével. Az üzemi megállapodás sem térhet el a kötelező törvényi rendelkezésektől, így pl. választási, vagy a költségek viselésére vonatkozó szabályoktól, nem korlátozhatja üzemi tanács jogait, ugyanakkor fontos módosítás, hogy az üzemi megállapodás akár a kollektív szerződés szerepét is átveheti akkor, ha a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet nincs (nem működik vagy tagjai száma nem éri el a foglalkoztatottak 10 %-át). Az üzemi megállapodás a kollektív szerződésre tartozó kérdések közül a munkaviszonnyal kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget szabályozhatja, kivéve a munka díjazásával kapcsolatos kérdéseket. Az üzemi megállapodást írásba kell foglalni és valamennyi munkavállalóra kiterjed. Az üzemi megbízottnál a különbség, hogy közte és a munkáltató között nem jöhet létre üzemi megállapodás, és a munkajogi védelmi egyetértési jogot a munkavállalók közössége gyakorolja.
Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
