A szerződési típusválasztás korlátozása munkavégzésre irányuló jogviszony esetén
A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére - így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére.
A bírói gyakorlat által kialakított megállapítások:
Ha a tevékenység annak jellege folytán mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható, abból nem következik, hogy a jogviszony csak munkaviszony lehet.
Az a körülmény, hogy a volt munkavállaló korábban munkaviszony keretében végezte az adott munkát, nem alapozza meg e jogviszonynak a megállapodástól eltérő minősítését.
A jól megírt szerződés önmagában kevés – a foglalkoztatás tényleges feltételeinek és a szerződésnek és egyéb releváns iratoknak az összevetése alapján dönthető el a jogviszony jellege.
A munkaviszony és más jogviszonyok közötti választás szabályai összefoglalva
Általában: a feleket a szerződés megkötésénél megilleti a szerződési szabadság joga. Ez azonban csak akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha az ellátandó tevékenység jellege és az adott foglalkoztatásra irányuló jogviszony feltételei ezt lehetővé teszik. A felek között létrejött szerződést azonban mindig tartalmuk és nem elnevezésük szerint kell elbírálni.
- A tevékenység jellegéből fakadó választási szabadság: vannak olyan tevékenységek, amelyek jellege megengedi, hogy a felek szabadon döntsenek az adott munkavégzésre irányuló jogviszony megválasztásáról, pl. a társasház képviselete a tevékenység jellege szerint mind megbízási, mind munkaviszonyban ellátható.
- Az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályból fakadó szabadság: pl.: az egészségügyi dolgozó tevékenységét munkaviszonyban, szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként, önkéntes segítőként egyaránt elláthatja.
- Törvény által rögzített „jogviszony-kényszer”: egyes tevékenységek esetében törvény rögzíti, hogy azok kizárólag milyen jogviszonyban láthatók el pl.: a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörével közvetlenül összefüggő munka csak közszolgálati –kormánytisztviselői stb. jogviszonyban látható el, vagy a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejtheti ki tevékenységét.
