A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti, ha az a minimálbér háromszorosát nem haladja meg, pl.: 300 000 Ft összegű kárigénye keletkezett. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni.

A fizetési felszólítást a munkavállaló a közléstől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény továbbra is csak akkor érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítási szabályait megsértette. Az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések alapján a választási vitákkal összefüggésben a munkavállaló, a munkáltató és a szakszervezet bírósághoz fordulhat (nemperes eljárás).

2. A KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA

A kollektív munkaügyi vita egyik résztvevője a munkáltató, míg a másik a nála működő üzemi tanács vagy a szakszervezet. Mivel a munkajogi igény érvényesítésére az előzőek vonatkoznak, csak olyan vita lehet, amely nem minősül jogvitának, azaz érdekvita, bár Mt. nem ad definíciót. Az érdekvita feloldható egyeztető bizottság vagy döntőbíró igénybevételét. Az üzemi megállapodás/kollektív szerződés állandó bizottság megalakításáról is rendelkezhet. A bizottságba a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet azonos számban delegál tagot, és megállapodik egy független elnökről, aki az egyeztetés eredményét a befejezésekor írásban összefoglalja (költségek a munkáltatót terhelik). A felek előzetesen írásban megállapodhatnak, hogy a bizottság döntésének magukat alávetik. Ebben az esetben a bizottság határozata kötelező. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Döntőbírót kell igénybe venni az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek viseléséről, valamint a munkáltató és az üzemi tanács együttdöntési jogáról (jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról) kialakult vitában. A döntőbíró döntése a felekre kötelező.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.