A munkáltatói kártérítés mértéke és módja (2)

A dologi kár összegének (pl.: ruházatban, bevitt dolgokban esett kár) kiszámításánál a fogyasztói árat kell figyelembe venni és az avulás értékcsökkentő hatását is. Ha a dologban okozott kár értékcsökkenés nélkül kijavítható, a javítási költséget kell megtéríteni.
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, az eltartott hozzátartozó olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

Kártérítést csökkentő tényezők. A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni
  • a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,
  • amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
  • amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
  • amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.
Ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés megállapítható járadékként is.

Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/jog/a-munkaltatoi-karterites-merteke-es-modja-1

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

 
Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]