Gazdasági hatásvizsgálatot minden komolyabb nagyvállalat végez, de szerencsére egyre több kisvállakozó is látja a lehetőséget ebben a piackutatási formában is. Ennek a hatáselemzésnek az a lényege, hogy a kutatások alapján felmérje, modellezze, megbecsülje, hogy milyen közvetlen és közvetetett gazdasági hatással lesz a szervezetre az az esemény vagy cselekvés, amelyre a vizsgálat irányul.

Ilyen hatástanulmányokkal az élet minden területén találkozhatunk, hiszen hatástanulmányt végeznek például a múzeumokban egy új tárlat bevezetése előtt, vagy az áruházakban a nagyobb átalakítások előtt, de hatástanulányokra alapozva szervezik át a tömegközlekedési rendszereket vagy dobnak piacra egy-egy új készüléket a telekomunikációs vállalatok.

A hatástanulmány folyamán fel kell mérni az összes olyan területet, amely közvetlen vagy közvetett módon hatással van arra a cselekvésre, amelyre a vizsgálat irányul. Például ha új termék gyártásába kezdünk nem elég a termék gyártási költségét számításba venni. Meg kell nézni, milyen csomagolási költséggel kell számolni, hogyan fogjuk tudni a terméket szállítani. Kíván-e a termék gyártása új munkaerőt esetleg új eszközöket? Mennyire lesz az adott termék “kapós”? Mennyit kell majd költeni marketing tervékenységre a termék vonatkozásában? Mennyi időn belül térülhet meg a beruházás? És így tovább…

Ahhoz, hogy  a hatástanulmányt el tudjuk készíteni fontos felmérni az esetleges bevételeket és kiadásokat is, hiszen minden nagyobb beruházásnak vannak kiadási és bevételi oldalai. Ahhoz, hogy megtudjuk milyen gazdasági hatásai lehetnek a beruházásoknak mindent fel kell tenni a mérlegre. Attól, hogy első számítás szerint nagyobb kiadással jár a beruházás, mint bevétellel, még nem jeleni azt, hogy hosszú távon nem hozhat jelentős hasznot. Ezért kiemelten fontos a hosszú távú hatások vizsgálata illetve az, hogy mennyi ideig képe finanszírozni a cég az esetleges “veszteségességet” a későbbi nagyobb bevétel érdekében.