Törvény által védett személyiségi jogok
A személyiség, a test és a szellem elválaszthatatlan egysége, amely kifejezésre juttatja az egyén viselkedését és gondolkodását, ez a viselkedés és gondolkodás jelenti a személyiség értékminőségét, azt, amivel a személyiség különbözik mástól, és ami lehetővé teszi, hogy más legyen, mint a többi. A személyiségi jog az általánosan jellemző értékminőséget védi.
A Polgári törvénykönyv 1977.-es novellájában került sor először a személyiségi jogok első, jelentős bővítésére.
Új jelentőséget nyert és egyre fontosabbá vált a személyiségi jogvédelem kiterjedése az akkori társadalmi hatásoknak köszönhetően.
Új jelentőséget nyert és egyre fontosabbá vált a személyiségi jogvédelem kiterjedése az akkori társadalmi hatásoknak köszönhetően.
A személyiségi jog a magyar jogrendszerben elsősorban a polgári jogban jelenik meg védelmi rendszerével együtt.
A személyiségi jogok annak érdekében jöttek létre, hogy azokat senki meg ne sérthesse.
A személyhez fűződő jogokat mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
Az Alaptörvény is kimondja:
„AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.” (I. cikk (1) szakasz)
Valamint a bírói gyakorlat is azon az állásponton helyezkedik el, hogy a személyiségi jogok csak a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartása mellett érvényesülhetnek. Azok gyakorlása tehát nem sértheti mások jogait és törvényes érdekeit (BH 1992. 387.).
A Polgári Törvénykönyvünk pedig így rendelkezik:
„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.” ( Ptk. Harmadik rész, XI. Cím, 2:42. §)
Abban az esetben, ha valakit személyiségi jogában megsértenek, a személyiségi jog sérelméből származó igényét – meghatározott törvényi kivételektől eltekintve – csak maga a jogosult érvényesítheti, vagyis akit személyiségi jogában megsértettek. Arra azonban természetesen van lehetőség, hogy jogi képviselő járhasson el helyette meghatalmazás adásával.
Nevesítsük, hogy miket nevezünk személyiségi jogoknak.
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen:
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
A Ptk. nevesíti továbbá a közéleti szereplők személyiségi jogának a védelmét is.
A személyiségi jogok megsértése minden esetben "büntetést" von maga után, hiszen nem lehet senkit sem csak úgy személyiségi jogában megsérteni, hiszen akkor mire volnának valók a törvények?
A következő cikkben részletesen ki fogom fejteni az egyes személyiségi jogokat és az azok megsértésének szankcióit.
Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
