Ők dolgozhatnak rendes munkaidőben munkaszüneti napon

A munkaszüneti nap egy adott társadalom, közösség életében kiemelt nap, így erre a napra rendes munkaidő beosztására – eltérően a vasárnaptól – csak kivételes esetben kerülhet sor. Munkavégzésre így kizárólag a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli tevékenység esetében, továbbá a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, valamint a külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló esetén van lehetőség. A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

Rendkívüli munkavégzés ekkor rendelhető el munkaszüneti napon

A munka törvénykönyve (Mt. – 2012. évi I. tv.) változtatott a rendkívüli munkavégzés szabályrendszerén. Először is annak elrendeléséhez rendkívüli körülmények már nem szükségesek. Mi korlátozza akkor a munkáltató cselekvését ? Elsősorban az éves keretösszeg. A rendkívüli munkavégzés mértéke ugyanis naptári évenként 250 órát nem haladhatja meg. Ez kollektív szerződésben pedig legfeljebb 300 óráig emelhető fel. Nem korlátozott azonban a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Fontos azonban tudni, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidő csak azon munkavállalók számára rendelhető el, akik ezen a napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre is beoszthatóak lennének.

A bérpótlék 100 százalék, amely akár alapbéresíthető is

A munkabér az elvégzett munka rendes (átlagos) körülmények közötti elvégzését kompenzálja. Bérpótlék tehát akkor jár, amennyiben egy körülmény rendkívülinek tekinthető. Az Mt. 140. §-a szerint a munkavállalót a munkabérén felül, a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100 százalék bérpótlék illeti meg. Nem vasárnapi pótlék, hanem munkaszüneti napi pótlék jár továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napokra is. Ez azonban a rendes munkaidőben történő munkavégzés szabálya. Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében végzett munkát, abban az esetben további 100 százalék bérpótlékra jogosult. Lehetőség van arra is, hogy a felek a munkaszerződésben a munkaszüneti napi munkavégzés pótlékát is magába foglaló alapbért állapítsanak meg. Ebben az esetben nem kell a munkaszüneti napi pótlék bérszámfejtésével vesződni.

Óra- és teljesítménybér esetén többszörös díjazás járhat!

Amennyiben a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkaszüneti napra esett (október 23.: hétfő), abban az esetben a távolléti díj szabályainak az alkalmazásával a munkavégzéstől függetlenül jár a távolléti díj mindazon munkavállalóknak, akiket óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatnak. Ennek oka az, hogy olyan körülmény miatt csökkent a beosztható munkaidejük és így a munkabérük, melyért nem felelősek. Tekintettel arra, hogy a távolléti díj a törvény alapján és nem a munkavégzésre tekintettel jár, így távolléti díjat kell fizetni minden óra- és teljesítménybéres munkavállalónak, amennyiben munkát nem végeztek ezen a napon. Munkavégzés esetén pedig számukra ezen felül munkabér és bérpótlék is fizetendő.

A cikk eredetileg a HVG Adózóna oldalán jelent meg az én tollamból 2017.10.10. napján