A kormány ennek jegyében átrendezi a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert - nyilatkozta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.

A 2014-2020-as vidékfejlesztési program a nagy gazdaságok helyett a kis és közepes - családi - gazdaságokat támogatja, annak érdekében, hogy több munkahely létesüljön, és több támogatás jusson a vidéki lakossághoz. Ezt a földforgalmi törvény létrehozásával, ehhez igazított új agrártámogatási rendszerrel, valamint adópolitikai változtatásokkal is segíteni kívánja a kormány – fejtette ki Lázár János. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között folyamatban van az uniós források következő hét éves felhasználására vonatkozó megállapodás megkötése, melynek része az 1100 milliárd forintra rúgó vidék- és agrárfejlesztési program véglegesítése is. A miniszter úr legfrissebb értesülése szerint a partnerségi megállapodást a következő egy hónapban aláírják, így a legtöbb gazdasági szereplő által nagyon várt első pályázati felhívások már szeptemberben megjelennek.

A hétfőn megtartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ismertette az agrártámogatási rendszer részleteit, s elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság célja megélhetés biztosítása, az ország élelmiszerrel való ellátása, valamint a magyar élelmiszerek növelése a piacon. Különösen az állattenyésztés, a kézimunka-igényes növénytermesztés, vetőmagtermesztés esetében emelkednek a támogatások. Az állattartók kiemelt támogatásai megduplázódnak, ez szám szerint 212 milliárd forint többlettámogatást jelent nemzeti forrásból. A területalapú támogatásra várhatóan mintegy 350 milliárd forint jut évente. A nagybirtokok területalapú támogatásából az állattartók 20 milliárd forintot kapnak abból kifolyólag, hogy 1200 hektáros terület felett a támogatást megszüntetik. Ezt a forrást többek között az állatjóléti finanszírozásokra (koca, baromfi, hízott bika tartás) fordítják, melyből eredően 50-70 ezer új munkahely létrejöttével számolnak.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a sajtóeseményen kiemelte, hogy mivel az elmúlt években az állatállomány drasztikusan csökkent, főként a kis gazdaságokban kell növelni az állatok számát, valamint a munkaerő igényes ágazatokat (öntözés, kertészet) kell fejleszteni, a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében.


Forrás: MTI

BNG