A könyvvizsgálat olyan hivatás, amely minden társadalomban kulcsfontosságú szerepet tölt be az általános és a piaci bizalom, hitelesség megteremtésében, megőrzésében, esetenként helyreállításában. Önkéntes jogkövetésre ösztönzi a vállalkozásokat, és erősíti az ellenőrzöttség tudatát.
Egy független szakértő jelenléte az egyik legfőbb visszatartó erő a visszaélések, a csalások elkövetése – fiktív számlák befogadása, bevételek eltitkolása, színlelt szerződések megkötése – ellen, hozzájárul a vállalkozás adózási–számviteli–vagyongazdálkodási színvonalának emeléséhez, a költségvetési bevételek határidőre történő befolyásához, a hitelezők és a befektetők védelméhez, csökkenti a társaságok tőkeköltségeit, alapvető összetevője a pénzügyi stabilitásnak, bizonyosságot szolgáltat a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének valódiságáról.

A könyvvizsgálat nélküli cégekben nagyobb a hajlandóság és a lehetőség a szabályok lazább betartására.

A könyvvizsgált vállalkozások számára hasznot hajthat a könyvvizsgáló jelenléte, mivel a könyvvizsgálónak módja és lehetősége van a jogszabályi döntésekkel ellentétes döntések meghozatalát, könyvelési hibák elkövetését megelőzni, illetve azok súlyosabb következmények nélkül feltárni, a tevékenységgel nem összefüggő költségelszámolásokat kiszűrni. A könyvvizsgáló időben figyelmeztetheti a vállalkozásokat a jogszabályok tényleges, szándékolt vagy véletlen átlépésére, ezzel elkerülhető a hatósági szankció.

Az államnak, a költségvetésnek mindenképpen biztonságot jelent, hogy a gazdálkodó szervezeteknél jelen vannak a könyvvizsgálók.

Értéket teremtenek a költségvetés számára azzal, hogy önkéntes jogkövetésre ösztönzik a vállalkozásokat, erősítik az ellenőrzöttség tudatát. A csőd- és felszámolási eljárás alá került vállalkozások döntő hányada a nem könyvvizsgált társaságokból kerül ki. Ha az értékhatár alatti vállalkozásoknál megszűnik a könyvvizsgáló által biztosított külső fék, akkor növekedhetnek a visszaélések, csökkenhetnek az adóbevételek, romolhat a számviteli adatok megbízhatósága, melyet csak az állam ellenőrző szerepének erősítésével lehet megfékezni. Ez viszont egyáltalán nincs összhangban az állam szerepének, az állami bürokrácia leépítésének, az állami működés költségei csökkentésének törekvéseivel.

Könyvvizsgálati kötelezettség

A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban számviteli törvény) 155. §-ának (3) bekezdése tartalmazza a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesség kritériumát:

 „Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.”

A könyvvizsgáló felelőssége az (egyszerűsített) éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az (egyszerűsített) éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az (egyszerűsített) éves beszámoló akár csalásból, akár hibákból eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az (egyszerűsített) éves beszámoló ügyvezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a vállalkozás belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelőségének és az ügyvezetés számviteli becslései ésszerűségének, valamint az (egyszerűsített) éves beszámoló átfogó bemutatásának értékelését.

Könyvvizsgálati munkánk során törekszünk arra, hogy szakmailag magas szinten, az etikus magatartás betartásával olyan szakmai tudást nyújtsunk az ügyfeleknek, amellyel hatékonyabbá, jövedelmezőbbé válnak, illetve kockázataikat mérséklik.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.