PDF letöltés

Megjelent a Versenyképességi jelentés 2021. című kiadvány

2021. november 3., Budapest, A Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentésének célja, hogy átfogó és objektív képet nyújtson Magyarország versenyképességéről közel 160 mutató alapján. Az vizsgált indikátorokból képzett Versenyképességi Index alapján Magyarország a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Versenyképességi helyezésünk az előző évhez képest változatlanul alakult, továbbra is megelőzve a visegrádi versenytársaink átlagát.

 

cikk_2



Hazánkban az elmúlt egy évtizedben kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek. 2010 óta a költségvetési, majd 2013-tól a monetáris politikai fordulat megteremtette az egyensúlyi növekedés feltételeit. Az elmúlt években – az MNB célzott programjainak segítségével – erősödött a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása, egészséges szerkezetben nőtt a hitelezési aktivitás, diverzifikálódott a tőkepiac és folytatódott a hazai lakossági tulajdon részarányának növekedése az államadósságon belül. A vállalatok adóterheinek csökkentése és a kedvező monetáris kondíciók hozzájárultak a kkv szektor termelékenységének számottevő emelkedéséhez. A munkát terhelő adók jelentős csökkentésének és további intézkedéseknek köszönhetően lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás. A demográfiai folyamatok terén pozitív fejlemény, hogy a termékenységi ráta 2011 óta az EU-ban a legnagyobb mértékben, 1,2-ről 1,5 fölé emelkedett, amihez a kiterjedt hazai családtámogatási rendszer érdemben hozzájárult. Az e-közigazgatás kiépítése folyamatosan zajlik, és az új technológiák – online pénztárgép, online számlázás, e-szja – hozzájárultak a gazdaság fehéredéséhez. Az elmúlt évtized kedvező folyamatainak köszönhetően így 2020-ban, a koronavírus-válság kirobbanásakor hazánk stabil gazdasági alapokkal rendelkezett.

cikk_1

Több területen továbbra is jelentős előrelépési tartalékok azonosíthatók, melyek közül a legfontosabb a gazdaság zöld és digitális irányba való fejlesztése. A digitalizáció különösen a kis- és közepes vállalatok termelékenységének további növeléséhez, valamint az állami közigazgatás hatékonyabbá válásához járulhat hozzá nagymértékben. A zöld fordulatnak hasonlóan teljes körűvé kell válnia a gazdaságban, ami nemcsak a termelés fenntarthatóbbá válásához, de hazánk energiafüggőségének csökkentéséhez, külső egyensúlyának javításához és az egészségesebb környezethez is hozzájárulhat. A fenntartható gazdaság kialakítása az ilyen célú beruházások növekedését teszi szükségessé, ami azonban egyidejűleg munkahelyeket és növekedési lehetőséget is teremt. A konvergencia tartós fenntartásának szükséges feltétele a vállalatok hatékony és stabil finanszírozásának biztosítása, valamint a háztartási megtakarítások magas szinten tartása, ami az államadósság finanszírozását is kiszámíthatóvá teszi. A sikeres felzárkózáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke folyamatos biztosítása, ezért kiemelten fontos a munkaerőpiac rejtett tartalékainak kiaknázása, például az atipikus foglalkoztatási formák ösztönzésével. Az aktivitás és a munkatermelékenység növeléséhez hosszú távon a lakosság egészségügyi állapotának javítása, a munkaképes korú népesség növekedését biztosító demográfiai fordulat és a modern kor kihívásainak megfelelő oktatási rendszer járul hozzá. Az állami szektor a közigazgatás teljes körű digitalizációja mellett az adminisztrációs költségek további csökkentésével, a gazdaság fehérítésével, valamint a modern infrastruktúra, a hatékony energiafelhasználás és a zöld átmenet elősegítésével járulhat hozzá nemzetgazdasági termelékenységünk hosszú távú emelkedéséhez.