Követelésbehajtás – peres eljárásban

Egy vállalkozás számára a kintlévőségek behajtása meghatározó jelentőségű. Célszerű peren kívül érvényesíteni követelésünk például fizetési felszólítás, valamint a korábban ismertetett fizetési meghagyásos eljárás útján, bizonyos esetekben viszont peres eljárásban vagyunk kénytelenek eljárni a tartozás megfizetése érdekében.

Peres eljárást kell kezdeményeznünk, amennyiben fizetési meghagyásos eljárás indítására nincs lehetőség vagy a kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt a másik fél.

A fizetési meghagyásos eljárást követő perben a közjegyző perré alakulást megállapító határozatának kézbesítésétől számított 15 napon belül kell a keresetlevelet az illetékes bíróság felé benyújtani. A keresetlevélnek tartalmaznia kell az illetékes bíróság megjelölését, a felek és képviselőik nevét és lakóhelyét, perbeli állását, az érvényesíteni kívánt jogot és annak bizonyítására minden rendelkezésre álló tényt és bizonyítékot, valamint határozott kérelmet a bíróság eljárására.

Fontos tudni, hogy a fizetési meghagyást követő, egymillió forintot meg nem haladó követelések esetén az eljárás az úgynevezett kisértékű perek szabályai szerint kerül lefolytatásra az általános eljárásnál gyorsabb és hatékonyabb ügymenet érdekében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akár már az első tárgyaláson a bíróság rendelkezésére áll minden szükséges bizonyíték a jogvita eldöntéséhez, az első tárgyalástól kezdődően már nem lehet korlátlanul előterjesztéseket tenni.

A keresetbenyújtásával egyidejűleg a fizetési meghagyásos eljárásban lerótt 3 százalék mértékű eljárási díjat ki kell egészítenünk további 3 százalékkal, ugyanis a peres eljárás illetéke a követelés összegének 6 százaléka.

A per első tárgyalásán a következő esetek állhatnak fenn:

 Amennyiben megjelenik mindkét fél, a bíróság lefolytatja az eljárást, felperes előadja kereseti kérelmét, alperes előadja érdemi ellenkérelmét, amennyiben további bizonyítás szükséges a bíróság határidőt ad és újabb tárgyalást tűz ki.

Abban az esetben ha felperes nem jelenik meg és nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a jelen lévő alperes kérelmére a bíróság megszünteti az eljárást.

Fordított esetben, tehát ha az alperes nem jelenik meg és érdemi ellenkérelmét az első tárgyalás időpontjáig írásban sem terjesztette elő, a jelenlévő felperes kérelmére az érvényesített követelésre, annak járulékaira és a perköltségre a bíróság bírósági meghagyást bocsát ki.

A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet ellentmondással élni, ebben az esetben a bíróság folytatja az eljárást és új tárgyalást tűz ki. Amennyiben a felek ellentmondással nem élnek, a bírósági meghagyás jogerőre emelkedik és ítélettel azonos hatályúvá válik, tehát végrehajtható.

Ha a tárgyaláson az egyik fél sem jelenik meg és nem kérték a tárgyalás távollétükben történő megtartását, a bíróság megszünteti az eljárást.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.