Ha szerződés nincsen, felelős sem lesz

Sajnos tipikus jellemző kiszervezés esetében, hogy a felek a mögöttes jogviszonyok dokumentálását nem jogászra bízzák vagy azt el sem végzik. A dokumentálást így általában vagy szóbeli megállapodásokkal helyettesítik vagy pedig a jogszabályoknak nem megfelelő dokumentumokat készítenek. Gyakran a megrendelő munkaerő szükségletének kielégítésére például "hostess szolgáltatást" rendel és szerződést sem köt a megvalósításban közreműködő féllel. Jó esetben azonban legalább egy megrendelést azért lead. Ebből ugyanakkor számos rizikó származhat. Az első rizikó ugyanis az, hogy a felek az egymás közötti jogvitában (elszámolási vitában) nem fogják tudni bizonyítani azt, hogy a szerződés keretében pontosan ki, mit vállalt. Azt azonban érdemes tudni a hazai gyakorlatban, hogy a vállalkozó/alvállalkozó az első adandó alkalommal a közreműködését is le fogja tagadni. Sem a feladatot nem fogjuk tudni így hozzá kötni, sem pedig a munkát végző személyeket. Ez azonban még mindig csekély következmény ahhoz képest, ha a munkavégzés helyszínén hatósági ellenőrök is megjelennek vagy például munkabaleset történik.

 Ha a munkavállaló nincsen kifizetve a megrendelőnél lehet vizsgálat

Tipikus előfordulási eset, hogy a vállalkozó a munkavállalóit nem jelenti be, illetve számukra munkabért sem fizet. Ilyen esetekben a munkavállalók megjelennek a munkaügyi felügyeletnél, amely a helyszínre kivonul. Meghallgatjták az érintett feleket, igyekeznek tisztázni a tényállást, illetve megállapítják, hogy kihez köthető a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Sok esetben ugyanakkor a munkát végző személyek a megrendelőt nevezik meg munkáltatónak, hiszen tőle kaptak utasításokat, illetve az ő képviselője ellenőrizte a munkavégzést. Különösképpen nehéz a tényállás feltárása, ha a felek viszonyrendszerüket a jogszabályoknak nem megfelelő dokumentumokkal szervezték. Nem lehet ugyanis majd megállapítani, hogy a hostess szolgáltatás keretében megbízásra vagy munkaerő-kölcsönzésre gondoltak, hiszen nem a szerződés elnevezése a döntő. Megfelelő szerződések és alátámasztó dokumentumok hiányában így nehézkes lesz a tényleges munkáltatói státusz bizonyítása is. A kiszabott bírság pedig a rendezett munkaügyi kapcsolatokat érinteni fogja, és elvághatja az érintett megrendelőt állami támogatásoktól, pályázatoktól.

 A legrosszabb forgatókönyv munkabaleset esetén állhat be

A munkaügyi ellenőrzés is okozhat kellemetlenségeket, de azok elhalványulnak ahhoz képesít, amire a megrendelő munkabaleset esetén számíthat. A hatóság ugyanis számon fogja kérni vizsgálat keretében, hogy megtörtént-e a munkavédelmi oktatás, az alkalmassági vizsgálat, rendelkezésre állnak-e az egyéni és kollektív védőeszközök, azok használatáról, illetve az egyes kockázatokról a munkavállalókat tájékoztatták e, történt-e kockázatfelmérés stb. Ezt pedig annak a félnek kell bizonyítania, aki a munkavédelmi törvény alapján munkáltatónak minősül. Amennyiben a munkáltatói státusz nem köthető egyértelműen a vállalkozóhoz, abban az esetben az a megrendelőhöz fog kapcsolódni. E tekintetben ráadásul a törvény számos vélelmet is felállít. Ezek közös jellemzője pedig az, hogy egyéb felelős hiányában a felelősséget az fogja viselni, akinek az érdekkörében a tevékenység folyik ! A munkabalesetnek pedig nem csupán bírság, de kártérítés (járadék !) vonzata is lehet, sőt büntető eljárás is indulhat az ügyben.

 Ezeket a javaslatokat érdemes követni

A legfontosabb teendő az, hogy a jogügyleteket előzetesen, szakember segítségével megfelelő jogi formába kell önteni. Át kell beszélni, hogy az egyes jogviszonyokat milyen formában lehet megvalósítani (munkaviszony, megbízás, munkaerő-kölcsönzés stb.), és melyek az azokra vonatkozó törvényi követelmények. Munkaerő-kölcsönzés esetén például ellenőrizni kell a kölcsönbe adó jogosultságát is. Azt is rögzíteni kell a felek közötti megállapodásban, hogy a munkavédelmi kötelezettségek betartásáért pontosan kit terhel felelősség. Legkésőbb pedig a munkafolyamatok elkezdésekor a munkában részt vevő személyeket is dokumentálni szükséges nehogy később ez is vita tárgyát képezhesse. Végezetül ne kövessük a hazai gyakorlatot, ne az ár, hanem a megbízhatóság legyen a legfontosabb szempont az üzleti partner kiválasztásánál.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

KRS Ügyvédi Iroda
keri.adam@krs.hu