A munkavállalói oldal prioritása a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályozása

A 2012-ben hatályba lépő és a foglalkoztatás rugalmasítását célul kitűző jogszabályi változások több ponton, hátrányosan módosították a munkavállalói jogokat. Ezek közül a legfontosabb változás a munkaviszony megszüntetésének területe. Az új munka törvénykönyve hatályba lépéséig ugyanis a munkáltatói jogellenes munkaviszony megszüntetésnek több, súlyos jogkövetkezménye is lehetett. Egyrész a munkavállalók kérhették az eredeti munkakörükben történő továbbfoglalkoztatásukat, mely a gyakorlatban azt jelentette, hogy pernyertesség esetén a munkáltató a visszahelyezés időpontjáig járó kiesett munkabérüket is köteles volt megtéríteni. Az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés ugyanakkor a hatályos szabályozásban most csupán kivételesen kérhető. Ezzel egyidejűleg a munkavállalók többé nem jogosultak büntető jellegű (szankciós) kártérítésre, melyre korábban az eset körülményeinek függvényében lehetőség volt. Marad tehát az elmaradt munkabér megtérítése, mint fő (lényegében az egyetlen) munkavállalói követelés. A szabályozási anomáliát az is mutatja, hogy a Kúria több alkalommal szóvá tette a hatályos rendelkezések méltánytalan jellegét. Elsőként az NGM felé jelezte 2013-ban, hogy a hatályos szabályozás nem ösztönzi a munkáltatókat a jogszerű eljárásra, ami teljesen indokolatlan, hiszen a munkaügyi perek többsége így is a munkáltató pernyertességével végződik. Ezen túlmenően két joggyakorlat elemző csoport állásfoglalás részét is képezi a hatályos szabályozással kapcsolatosan megfogalmazott kritika. A munkavállalói oldal így elsősorban azt szeretné elérni, hogy "ne érje meg" a munkáltatók számára a munkaviszonyt jogellenesen megszüntetni, s ennek érdekében vezessék vissza a szabályozásba az elmaradt munkabér követelés mellé a szankciós kártérítés jogintézményét is. További munkavállalói követelés a köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó szabályozás változtatása. A többségében állami, önkormányzati tulajdonban álló munkáltatók ugyanis lényegesen szigorúbb szabályok között működhetnek. Esetükben nem csupán a munkavállaló hátrányára, de sok esetben előnyére sem lehet a törvénytől eltérni.

 

A munkáltatói oldal a munkaerő-hiányra reflektálna

A munkáltatói oldal elsődleges kihívása a munkaerő-hiány, célja pedig a foglalkoztatás további "rugalmasítása". A munkaerő-hiány következtében növekszik a meglévő munkaerő terhelése, mellyel összefüggésben több vállalkozás, külföldi kereskedelmi kamara szeretné elérni a rendkívüli munkavégzés kereteinek szélesítését, mely elsősorban az éves limit növelését jelentené. Időről időre felvetődik továbbá a munkaidő-beosztás 7, illetve 4 napnál rövidebb időszakon belüli megváltoztathatósága, mely lehetővé tenné a hirtelen változó piaci környezethez való gyorsabb alkalmazkodást. Tisztázásra szorulnának a szabadság nyilvántartására vonatkozó szabályok elsősorban a munkaszüneti nap vonatkozásában. Jelenleg ugyanis munkanapban nyilvántartott szabadság esetén a munkaszüneti nap kategóriája nem kezelhető, hiszen arra szabadság abban az esetben sem adható ki, ha a munkavállalónak arra a napra munkaidő-beosztása lenne. Felvetődött annak lehetősége is, hogy a kormányzat kivezetné a KKV-k vonatkozásában fennálló bírságtilalmat, mely a nagyobb vállalkozások kárára torzítja a piaci versenyt.

 

A munkáltatók a választásokat követő változtatásokkal járnának jobban

A munkaerő-piac problémái meglehetősen összetettek. Egyszerre van jelen a munkaerő-hiány, melynek következtében jelentősen emelkednek a bérek, illetve a termelékenység alacsony szintje. Utóbbi ugyanakkor behatárolja a munkáltatók, közöttük leginkább a KKV-k mozgásterét. A munkára rakódó adóterhek ráadásul még mindig kiemelkedőek a térségben. A jövő évben választások is lesznek, így előállhat az a helyzet, hogy a választásokat megelőzően nem nyúl a kormány hozzá a szabályozáshoz. Amennyiben mégis megtenné, a választásokat megelőzően inkább munkavállalóbarát, azt követően ugyanakkor inkább munkáltatóbarát változásokra lehet számítani.

 

Ezek a szabályok változnak mindenképpen 2018. január 1. napjával

Évről évre történnek a foglalkoztatás területén jogszabályi változások. Ide sorolandó a minimálbér és a garantált bérminimum szintjének emelése is. A 430/2016. (XII.15.) korm. rendelet szerint 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 794 forint lesz a minimálbér.A garantált bérminimum mértéke szintén jelentősen emelkedni fog. 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 1038 forint lesz a garantált bérminimum.

 

További fontos változás, hogy 2018. január 1. napjával hatályba lép az új polgári eljárásról szóló 2016. évi CXXX.tv., mely a munkaügyi per szabályaiban számos újítást hoz. Megváltozik a munkaügyi per fogalma, kibővülnek a keresetlevél tartalmi elemei, másképpen kell kiszámolni a pertárgyértéket, változik a bizonyítási teher szabályrendszere is, illetve a felülvizsgálat szabályai is módosulni fognak. Ugyanezen a napon lép hatályba a munkavédelmi törvény módosításáról szóló 5/1993. (XII.26.)MüM. rendelet módosítása is, melynek keretében növekszik a kötelezően alkalmazandó munkavédelmi szakképesítésű személyek száma (2. melléklet, 3. pont).

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

KRS Ügyvédi Iroda

keri.adam@krs.hu