Az államtitkár továbbá bízik abban, hogy nemcsak a szerelő üzemek, hanem a hozzáadott érték arányának növelése révén Európa kutatás-fejlesztés központjaként és szofisztikált termelőhelyeként is hazánkat tartják majd számon.

Az államtitkár elmondta, hogy az ország külkapcsolatait gazdasági alapokra szeretnék helyezni. Ennek érdekében mind a 105 magyar misszióban lesz legalább egy külgazdasági attasé, akik közül sokan az üzleti életből érkeznek.

A 2020-ig elérendő külgazdasági fejlesztési célok között szerepel az EU-n kívüli országokba irányuló export növelése 21 %-ról 33 %-ra.

Az államtitkár ezt azzal magyarázta, hogy Magyarország számára nagyon fontos az Európai Unió, a magyar export 79 %-a ide irányul, de éppen ezért kell egy másik pillér is, amelyre támaszkodni lehet.  „A keleti nyitás nem jelent nyugati zárást” - fogalmazott. „Ebben nincs semmi különös, a világ szinte minden országa ezt teszi, többek között Németország és Svájc is” - mutatott rá.

Szabó László a további külgazdasági célokról elmondta: az ipar jelenlegi, csaknem 33 %-os aránya a hazai össztermékben (GDP) az 5. legnagyobb az Európai Unióban, s a magyar kormány szeretné, ha a legmagasabb lenne.

A kormány azt is el kívánja érni, hogy Magyarország lépjen előre az EU-tagállamok között a jelenlegi harmadik helyről az első helyre az export GDP-hez viszonyított arányát tekintve.

Forrás: kormany.hu, MTI

BNG