A becsület megsértésének a lényege a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A véleménynyilvánítás mindig értékítélet kifejezését jelenti. Fontos, hogy a becsület megsértése során nem azt kell figyelembe venni, hogy valóban igaz-e, amit valakiről mondtak, hogy a kifejezett vélemény megfelel-e a valóságnak, hanem azt, hogy a vélemény milyen mértékben alkalmas a közfelfogás szerint – az adott egyén személyiségét is tekintve – becsületsértésre.

Becsületsértést megvalósíthat például egy közösségi oldalon közzétett más személyre vonatkozó hozzászólás is, ha a megnyilvánulás visszaélésszerű, ellentétes a jóhiszeműség és tisztesség kívánalmával, kifejezésmódjában alkalmas arra, hogy az egyén társadalmi elismertsége közvetlenül megváltozzék.

A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A jó hírnév megsértése csak akkor valósulhat meg, az objektív valóságnak meg nem felelő közlés valósíthatja meg, továbbá ha az akár szóban, akár írásban történő közlés az érintett társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja.

A magántitok védelme a korábbi szabályozáshoz hasonlóan kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára. A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése. A törvényben védett magántitoknak azok az információk tekinthetők, amelyeknek megőrzéséhez az érintett személynek méltányolható érdeke fűződik. Ide sorolhatók az ún. hivatásbeli titkok (orvosi, ügyvédi titok stb.) is.

A mai modern világban levélnek már nem csak a zárt küldeményt kell tekinteni, így a levéltitok megsértése megvalósulhat akár egy rövid szöveges üzenet (SMS), vagy e-mail illetéktelen elolvasásával is. 

Felveti mind a magántitkok, mind a levéltitok sérelmét, de a személyes adatok védelméhez való jogot is megsérti az, aki egy másik személy felhasználó nevének és jelszavának jogosulatlan megszerzésével belép annak e-mail postafiókjába, vagy közösségi profiljába.

A személyes adatok védelméhez való jog tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adataival. Személyes adatot felhasználni általában csakis az érintett beleegyezésével szabad. Ezért is fontos, hogy amikor személyes adatokat adunk ki magunkról, akár egy közösségi oldalon, vagy egy honlapon történő regisztrációhoz, akár az interneten történő vásárlás során, akkor minden esetben olvassuk el, hogy mihez járulunk hozzá, és mire fogják esetleg felhasználni személyes adatainkat.

A kialakult bírói gyakorlatra támaszkodva pontosítja az új Ptk. a régi Ptk.-ban szereplő képmáshoz és a hangfelvételhez való jogra vonatkozó védelmet is. A törvény egyértelművé teszi, hogy már a képmás, illetve a hangfelvétel érintett hozzájárulása nélküli elkészítése is jogszerűtlen és hátrányos jogkövetkezményt (szankciót) vonhat maga után. 

Tehát nem csupán a nyilvánosságra hozatal az, ami az érintett engedélyét feltételezi. A nyilvánosságra hozatalt a bírói gyakorlat kiterjesztően értelmezi, eszerint ide sorolható például a képmás/hangfelvétel sokszorosítása, forgalmazása, kiállítása, sugárzása is. Fontos tudni azt is, hogy a hozzájárulásban megnyilvánuló rendelkezés olyan önálló jog, amely a felvétel készítésétől független.

Azzal is megvalósulhat a személyiségi jog megsértése, ha egy másik személyt egyedileg beazonosíthatóan ábrázoló fotót saját magunkról szóló fényképként tüntetünk fel.

Vannak azonban olyan esetek, amikor sem a fotózás, sem a filmezés nem kívánja meg az érintett hozzájárulását, így például a közéleti szereplők esetében. Egy politikus szabadon lefényképezhető, amint egy állami ünnepségen beszédet mond. Vagy például, ha egy sportközvetítésen a szurkolókról készít a tévé egy tömegfelvételt, ahhoz sem kell a szurkolóktól egyenként hozzájárulást kérni, mert a jog azt feltételezi, hogy a szurkolók eleve számoltak azzal, hogy lefotózhatják őket, mert egy nyilvános tömegrendezvényen vesznek részt.

Az új Ptk. is kimondja, hogy nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. Ha azonban bekövetkezett a jogsérelem, akkor az új Ptk. a személyiségi jogok megsértéséhez továbbra is speciális jogkövetkezményeket fűz. A szankciók egy része a jogsértés bekövetkezése esetén – a korábbi szabályokhoz hasonlóan – minden esetben követelhető. Ezek, a jogsértő személy mentesülésére lehetőséget nem engedő, a sértett személy által akár külön-külön, akár egymással együtt is ötéves elévülési határidőn belül érvényesíthető szankciók a következők:

 

- a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása;

- a jogsértőnek a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltására kötelezése;

- a jogsértő megfelelő elégtétel adására kötelezése a saját költségén, ami általában egy nyilvános bocsánatkérő vagy helyesbítő nyilatkozat közlését, közzétételét szokta jelenteni,

- a sérelmes helyzet megszüntetésének, a jogsértést megelőző állapot helyreállításának a követelése a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítésével vagy jogsértő mivoltától való megfosztásával;

- a jogsértő vagy halála esetén örököse, illetve megszűnt jogi személy esetén jogutódja kötelezése a jogsértéssel általa elért vagyoni előny sérelmet szenvedett részére való átengedésére.


Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.