A kormány álláspontja szerint az intézmény rendszer átalakítása nélkül Magyarország nem tudott volna rekordot elérni az uniós forrás felhasználásában. A tavalyi évben, a pályázóbarát intézményrendszer működése alatt 1863 milliárd forint kifizetése történt meg – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az idei év több kihívást is tartogat Magyarország számára az uniós források lehívása tekintetében, egyrészt 2015-ben lehet utoljára forrást lehívni a 2007-2013-as időszakra, másrészt megjelennek a 2014-2020-as pályázati ciklus tömeges pályázati kiírásai.

A 2007-2013-as időszak zárásának előkészítéséhez kapcsolódóan az érintett tárcáknak - a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak - biztosítják azt a pénzügyi keretet, amely a megnövekedett kapacitások kiépítéséhez szükséges.

A végső határidőket is megszabták a minisztériumok számára: kötelezettséget legkésőbb április 15-éig, új szerződéseket pedig május 15-éig lehet kötni a 2007-2013-as időszak terhére.

A kormány döntött arról is, hogy március végéig le kell zárni a tartalék listákat, az érintett minisztériumoknak felül kell bírálnia ezeket, és végleg dönteni a támogatásról, vagy az elutasításról. (A tartaléklistán azok a pályázók szerepelnek, melyek pályázata megfelelt ugyan, de a pályázat forráskeretéből nekik már jutott.) A meglévő szerződések jogorvoslati ügyeit a Miniszterelnökségnek április 15-éig le kell zárnia, illetve új közbeszerzés csak azokban az esetekben indítható, ha építési beruházás esetében garantált a november 30-i befejezés – részletezte Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a 2007-2013-as időszakban a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. A túlvállalás csökkentésének mértékével kapcsolatosan is döntés született, ez az elvek szintjén úgy szól, hogy Magyarországnak fel kell használnia minden európai fejlesztési forrást, és a lehető legkisebb költségvetési támogatást kelljen a túlvállalás miatt fizetni.

A késedelmes projektben érintett kedvezményezettek egészen addig nem kaphatnak támogatást a 2014-2020-as időszakban, ameddig le nem zárták a fejlesztésüket. Ha a késedelmes projekt bennmarad a támogatási körben, megkezdődhet a véghajrá, amennyiben mégsem sikerülne a befejezés, abban az esetben a kormány a következő év központi költségvetési támogatását csökkenti.

Kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor elmondta: a késedelmes projektek többnyire menedzsment probléma, vagy forráshiány miatt csúsznak, illetve sok esetben az előkészítettség nem volt megfelelő. Hozzátette: vannak olyan projektek, amelyek megvalósítása uniós kötelezettség Magyarország számára - például szennyvíz-, ivóvíz-, hulladékkezelés -, esetükben a késedelmes projektet központi állami rendszerben kezelik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként létrejött állami projektvégrehajtó irodához kerül a megvalósítás, a befejezést követően pedig az üzemeltetést visszaadják az eredeti kedvezményezettnek.

Forrás: kormany.hu

BNG