Az üzemi tanács arra hivatott, hogy a részvételi jogokat (participációs jogot) a munkavállalók közössége nevében az általuk választott, mint szervezet, illetve kisebb egység esetében egy személy, az üzemi megbízott gyakorolja.
Az üzemi tanács kettős ún. konfliktus megelőző, ütköztető szerepet tölt be, egyrészt a munkáltató előtt megjeleníti a munkavállalók érdekeit, másrészt törekszik a vezetői döntéseket megértetni, elfogadtatni a munkavállalókkal.

         

Lényeges tisztázni néhány alapvető különbséget a szakszervezetek és az üzemi tanácsok között. Így például:

- A szakszervezet érdekképviseleti tevékenysége nem korlátozódik csupán egyetlen munkáltatóra, mivel több munkáltató, munkáltatói érdekképviseleti szervezet, több szakszervezettel is köthet kollektív szerződést, illetve ez kiterjeszthető ágazati szintre. Az üzemi tanács viszont csak adott munkáltatón belül működhet.

- A munkáltatón belül a munkavállalóknak joga, hogy munkaszervezeten belül is szakszervezetet hozzanak létre, mely csak lehetőség a munkavállalók számára és nem kötelező. A munkahelyen belüli szakszervezet létrehozása nem függ az alkalmazott munkavállalói létszámától. Ezzel szemben üzemi tanácsot létre kell hozni minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan telephelyén, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, illetve üzemi megbízottat, ahol a létszám 51 főnél kevesebb, de a 15 főt meghaladja.

- A szakszervezetet a dolgozók érdekvédelme során megilleti a sztrájk jog, ezzel szemben az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles, kvázi nem rendelkezik feladatai hatékony ellátásához kényszerítő eszközzel.

 Adott munkáltatón belül, ha annak több telephelye van, egyaránt működhet üzemi tanács és üzemi megbízott is. Ahol az előírt feltételek megvannak, a törvény erejénél fogva jogi kötelezettség üzemi tanács, ill. üzemi megbízott választása.

Tekintettel azonban arra, hogy az üzemi tanács működésének lényege a meghatározott munkáltatói intézkedések kialakításában való munkavállalói részvétel biztosítása, a munkáltatónak, pedig az egyes döntések előtt a munkavállalók támogatásának megszerzése, az üzemi tanács létrehozására vonatkozó törvényi előírás mindkét fél érdeke.

 

Az üzemi tanács létrehozása, és az ezt megelőző választás azért is rendkívül fontos, mert például egy szakszervezet kollektív szerződés kötési jogosultsága attól függ, hogy jelöltjei az üzemi tanács választáson milyen eredményt értek el. A munkáltató jogellenes intézkedése elleni kifogás benyújtására is elsősorban a reprezentatívnak minősülő szakszervezet jogosult. A szakszervezet reprezentativitása szintén az üzemi tanács-választáson elért szavazatok függvénye. A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezet csak a jogszabálysértő munkáltató intézkedés ellen nyújthat be kifogást.

Az üzemi tanácsot akkor kell létrehozni, ha erre megvan a szándék, és teljesül a meghatározott munkavállalói létszám és az üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltató jogkör meglétére vonatkozó két törvényi feltétel.

Az üzemi tanács mandátuma 3 évre szól, kivéve, ha a választás érvénytelenség miatt megismételt üzemi tanácsválasztást kell tartani, az így megválasztott üzemi tanács megbízatása 2 évre szól. Újonnan létrejövő munkáltatónál - a feltételek megléte esetén - három hónapon belül kell üzemi tanácsot, vagy megbízottat választani.

Amennyiben a munkáltatónál, több telephelyére tekintettel, több üzemi tanács és több üzemi megbízott megválasztására kerül sor, akkor ezzel egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.

A központi üzemi tanács tagjait nem közvetlenül választják, ellentétben az üzemi tanács és a megbízott választásával, hanem a már megválasztott üzemi tanács tagjai közül delegálnak tagokat, a munkavállalók létszámának arányában.

Tekintettel arra, hogy a központi üzemi tanácsra és tagjaira is az üzemi tanácsra, illetve tanácstagokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, a központi üzemi tanács tagjainak létszámára is irányadó a legalább 3, legfeljebb 13 fős létszámkorlát, melytől sem kevesebb, sem több nem lehet a tagok száma.

A megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámának arányában delegálhatnak tagot a központi üzemi tanácsba. Az üzemi megbízottról külön nem rendelkezik a törvény, vélhetően, mint az adott részleg képviselője, automatikusan tagja lehet a központi üzemi tanácsnak.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.