Általánosan jellemző az új Polgári Törvénykönyvre, hogy diszpozitív és keretszabályokat állapít meg, azok egyediesítését a felekre bízza.
A fogyasztóvédelem kérdéskörében azonban csak a fogyasztó javára enged eltérést a törvény.
A törvény szerint fogyasztónak csak olyan természetes személy minősül, aki – a leggyakoribb megfogalmazás szerint – szakmai, üzleti tevékenységén, vagy foglalkozásán kívül eső célból jár el.
Ez abszolút módon és mértékben az uniós irányelvekkel összhangban áll, amelyek a fogyasztókat megillető többletjogokat csak a fenti megfogalmazás szerinti magánszemélyeknek kívánják biztosítani.
Fontos tudnunk, hogy termékszavatosság esetén a fogyasztó a gyártóval (forgalmazóval) szemben is érvényesítheti a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét. A termékszavatosság fontos ismérve, hogy a termék továbbértékesítése esetén a szintén fogyasztó új tulajdonos is felléphet a gyártóval (forgalmazóval) szemben a megadott határidő alatt – tehát a termékszavatossági jog a használt cikkekre vonatkozóan is fennáll a gyártóval szemben.
Termékszavatosság esetén a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba a forgalomba hozatalkor már fennállt, tehát itt nem él a kellékszavatosság tekintetében továbbra is fennálló 6 hónapos időtartam, amin belül a bizonyítási teher megfordul és az nem a fogyasztót terheli. A termékszavatosság kizárólag ingó dolgokkal kapcsolatosan érvényesíthető.

Az új Polgári Törvénykönyv védelmet biztosít az egyedi fogyasztói szerződéseknek a törvényben megállapított rendelkezéseitől való eltéréssel, illetve az azokra vonatkozó lemondó nyilatkozatokkal szemben azzal, hogy az ilyeneket semmissé nyilvánítja, ezzel kizárja a kereskedők erőfölényének alkalmazását.

A fogyasztóvédelmi szabályok között érdemes megemlíteni a biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan, hogy azok díjnemfizetés miatt automatikusan nem szűnnek meg az esedékességet követő 30 nap eredménytelen elteltével, hanem a biztosítónak a szerződő felet  30 napos póthatáridő tűzésével fel kell hívnia a teljesítésre. A szerződés csak a póthatáridő eredménytelen elteltével szűnik meg. További enyhítés, hogy a biztosítási szerződés megszűnése esetén a megszűnéstől számított 120 napon belül a szerződő fél kérheti a kockázatviselés helyreállítását, melyet a biztosító az eredeti feltételek szerint tehet meg.

A felelősségbiztosítási szerződésekkel kapcsolatosan fontos, hogy nem tartalmazza az új Polgári Törvénykönyv a korábbi jogszabály azon fordulatát, miszerint a biztosítót a károsulttal szembeni helytállási kötelezettsége alól a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ez alapján lehetséges, hogy a biztosítók kimentési feltételt fognak ilyen esetekre beiktatni a szerződésekbe (azonban a mentesülésükhöz erre vonatkozóan külön szerződéses rendelkezés szükséges).

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.