A bizalmi vagyonkezelés dogmatikailag egyértelműen egy kötelmi jogintézmény, amelyet az új kódex a megbízási szerződés altípusaként szabályoz.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között jön létre, amelynek értelmében a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgokat, ráruházott jogokat és kötelezettségeket (kezelt vagyon) a saját nevében, de egy, a szerződésben a vagyonrendelő által megnevezett személy, a kedvezményezett javára kezeli. Így az ügyfelek igényeit figyelembe vevő, személyre szabott megoldások dolgozhatóak ki a meghatározott vagyontömeg védelmére, megőrzésére, kezelésére, és gyarapítására.

A bizalmi vagyonkezelés szerződéssel jön létre, de a Ptk. lehetőséget ad arra, hogy az alapító egyoldalú jognyilatkozattal és végrendelettel is létrehozza a bizalmi vagyonkezelést. A tipikus azonban a szerződés lesz, amelyet írásba kell foglalni. Amennyiben a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, közokirati forma szükséges.

A tulajdonjog átruházása egy lényegi előfeltétele a bizalmi vagyonkezelésnek: tulajdonjog átruházása nélkül nem is beszélhetünk bizalmi vagyonkezelésről. A bizalmi vagyonkezelő saját nevében jogosult a tulajdon, részjogosítványok gyakorlására, saját nevében rendelkezik a tulajdon felett. Ennek a rendelkezési jognak azonban van egy erős korlátja: ezt kizárólag a kedvezményezett javára teheti meg.

A kezelt vagyont minden esetben egy konkrét cél megvalósulása érdekében ruházzák át a vagyonkezelőre. A cél tehát a kezelt vagyonnak egy, a vagyonkezelőtől eltérő személy (kedvezményezett) javára történő kezelése. A kezelt vagyon felett a vagyonkezelő nem véglegesen, hanem csak egy meghatározott időtartamra szerez tulajdont. A határozatlan időtartamra vagy az ötven évnél hosszabb határozott időre létesített vagyonkezelési jogviszony ötven év elteltével megszűnik.

A szabályozás túlnyomó része diszpozitív jellegű, és szabad teret enged a feleknek, hogy meghatározzák a szerződés tartalmát.

 

Vagyonrendelő és vagyonkezelő lehet bármely természetes vagy jogi személy. A vagyonkezelő a jogviszony központi szereplője, és bár a Ptk. rendelkezéseinek a többsége rá vonatkozik, mégis a legkevésbé szabályozott résztvevője a jogviszonynak.

Nem szól ugyanakkor az új Ptk. a vagyonfelügyelő személyéről. A protektor feladata nem más, mint a vagyonkezelő tevékenységének az ellenőrzése, a vagyonrendelés alapján.

A vagyonkezelő jogai és kötelezettségei

 

A vagyonkezelés központi eleme a vagyon elkülönítésének kötelezettsége. Mindaddig, amíg a vagyon kezelőjénél a kezelt vagyon nincs elkülönítve, úgy kell tekinteni, mintha a saját vagyona lenne. A vagyonkezelőt a kezelt vagyon vonatkozásában nyilvántartási, titoktartási, tájékoztatási és számadási, a vagyonkezelés megszűnése esetén pedig elszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli.

A vagyonkezelő kötelezettsége gazdaságosan működtetni és gyarapítani a rábízott, tulajdonába adott vagyont, és megóvni az előreláthatóan fenyegető kockázatokkal szemben. Továbbá tevékenységéről – kérésre – köteles tájékoztatni a vagyonrendelőt és a kedvezményezetett a vagyon helyzetéről, valamint köteles a vagyonkezelésről számot adni és a kezelt vagyonnal elszámolni. Titoktartás terheli harmadik személyekkel szemben minden olyan tény, tájékoztatás és adat vonatkozásában, amelyről a vagyonkezelés keretében szerzett tudomást. A vagyonkezelés megszűnésekor pedig köteles a vagyont kiadni.

A kötelezettségek között szerepel még a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő ellenőrzésének tűrése is, utasítást ők azonban nem adhatnak a vagyonkezelőnek.

A vagyonkezelő kötelezettségei megszegéséért a szerződésszegésért való kártérítési felelősség általános szabályi szerint felel a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezettel szemben.

A jogosultságok között meg kell említeni a vagyon feletti rendelkezést, valamint a költség- és a díjigényre való jogot.

Mi védi a kezelt vagyont?

A védelem előfeltétele az elkülönítés, amely elkülönítést jelent a vagyonkezelő saját vagyonától és más kezelt vagyonoktól. Abban a pillanatban, ahogyan a vagyon elkülönült, külön lehet kezelni a vagyonkezelő saját vagyonát és az általa kezelt vagyonokat a hitelezői igények vonatkozásában is. Az elkülönítéssel önállóvá vált kezelt vagyonra a vagyonkezelő saját személyes hitelezői nem támaszthatnak igényt, ahogyan a kedvezményezett hitelezői sem, legkorábban attól az időponttól, amikor a kezelt vagyon számukra esedékessé válik.

A jogviszony megszűnése

A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha a kezelt vagyon elfogy, elenyészik vagy a vagyonkezelő a szerződést felmondja. Megszűnik a vagyonrendelő halálának időpontjában, ha o volt az egyetlen kedvezményezett. Továbbá, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelést felmondja, a felmondást követő három hónap elteltével. A határozatlan időtartamra vagy az ötven évnél hosszabb határozott időtartamra létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony ötven év elteltével megszűnik.

A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelője, a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában.

A Ptk. negatíve is megfogalmazza a megszűnés eseteit. Nem szűnik meg a felek halála esetén, és akkor sem, ha a vagyonrendelő a vagyonkezelő jogutódjává válik.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.