A bérlet, mint jogviszony alapkérdései

A bérlet, mint szerződéstípus a használati kötelmek altípusa, amely a haszonbérlettel együtt társadalmi és gazdasági viszonyok nagyon széles körét képes felölelni és érinteni, a nagyon rövid, időleges használati igényt kielégítő szerződésektől a nagyon hosszú távú ügyletekig, a személyes szükséglet kielégítésétől a gazdasági működés alapjainak megteremtéséig. A szabályozás csak akkor képes igények ilyen széles körének megfelelni, ha a felek szerződési szabadságának elég széles teret nyújt. Korlátozásokat csak azokban az esetekben beépítve, ha ezt valamelyik fél alapvető érdekének védelme, és jól meghatározott társadalmi cél indokolja.

A használati kötelmek alaptípusa a bérlet, amely a tulajdonos, vagy a dolog (jog) használatára, hasznosítására jogosult más személy (haszonélvező, kezelő, lakással rendelkezni jogosult szerv) birtoklási és használati jogának átengedésével jár.

Törvényben meghatározott feltételekkel a használat átengedésére maga a bérlő is jogosult (albérlet). Amennyiben nem a tulajdonos a bérbeadó, a bérleti (albérleti) jog terjedelme a használó jogának terjedelméhez igazodik. Amíg a bérlet és a lakásbérlet a dolog és a jog használatára, addig a haszonbérlet ezen túlmenően a hasznok szedésére is feljogosít.

A szerződés nincs alakisághoz kötve, írásban, szóban és ráutaló magatartással is létrejöhet. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A bérbeadó fő kötelezettsége, hogy a dolgot a bérlő használatába adja, vagyis a dolog birtoklási és használati jogát részére biztosítja, továbbá a bérleti jogviszony fennállásának egész tartalma alatt a használatot tűrje. Ebből következik, hogy a bérlő a bérbeadóval szemben is birtokvédelmet igényelhet, ha őt a bérbeadó a bérelt dolog birtokától jogalap nélkül megfosztja, vagy a birtoklásában zavarja. A bérlő mellett a bérbeadó is felléphet a birtoksértővel szemben, ha a birtokháborítás kívülálló harmadik személy részéről történik.

A bérlő főkötelezettsége a bérleti díj megfizetése. Ha a felek a díjfizetés gyakoriságában nem állapodtak meg, akkor a Ptk. szabálya alapján a fizetendő díj havi bérleti díj. Tekintettel arra, hogy számos típusú bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, a Ptk. e szerződések tekintetében azt írja elő, hogy a díj egy összegben a szerződés megkötésekor esedékes.

A bérbeadó kellékszavatosságából következik, hogy arra az időre, amíg a bérlő az érdekkörén kívül álló okból nem használhatja a bérleményt, a bérleti díj a bérbeadót nem illeti meg.
A felmondás joga a bérbeadót nemcsak a bérleti díj, hanem a bérlőt terhelő költségek és terhek nem fizetése esetén is megilleti. A szabályozás, tehát a szerződés felmondását teszi lehetővé, amely jogát azonban csak akkor gyakorolhatja, ha a bérlőt a hátralék megfizetésére megfelelő határidő tűzésével, és a következményekre való figyelmeztetéssel felszólítja, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizet. A felszólításhoz írásbeli kötelezettséget a szabályozás nem ír elő, annak megtörténtét a bérbeadónak kell bizonyítania, ezért az ő érdekkörében áll, hogy ezt oly formában tegye meg, amely a későbbi jogvita esetén bizonyítható.
A bérbeadó a bérlet egész időtartalma alatt köteles gondoskodni arról, hogy a dolog a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ezért a törvény a dolog fenntartásával járó költségeket, továbbá a dologgal kapcsolatos terheket, a bérbeadóra hárítja. Ez alól csak azok a kisebb költségek jelentenek kivételt, amelyek a dolog rendeltetésszerű használatával együtt járnak (pl. a lakás berendezéseinek, burkolatainak karbantartása, stb.).
 
A törvény a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség érdekében a bérlő kötelességévé teszi a bérbeadó értesítését, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti, vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merült fel. Az általános szabályokból eredően értelemszerűen az értesítés elmulasztásából eredő károkért is a bérlő felelősséggel tartozik.

Az értesítési kötelezettségen felül a dolgon szükségessé váló javítások elvégzését, vagy a károk elhárításához szükséges intézkedések megtételét is lehetővé kell tennie, a bérlőnek még azon az áron is, hogy a dolgot esetlegesen átmenetileg nem használhatja. Ha a bérlő a bérbeadót a szükséges munkálatok elvégzésében megakadályozza, ez szerződésszegő magatartásnak minősül, és ha ezáltal a dolog állaga is veszélybe kerül, a kártérítésen felül a bérbeadó a felmondási jogát is gyakorolhatja.

A Polgári Törvénykönyv arra is feljogosítja a bérlőt, hogy a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezze akkor, ha azokat a bérbeadó nem végzi el. Olyan esetekben, amikor a bérbeadót terhelő javítási munkák elvégzésére sürgősen lenne szükség, és a késedelem kárt okozna, a bérlő jogosult az ilyen munkák azonnali elvégzésére a bérbeadó egyidejű értesítése mellett.


Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.