Habis László, Eger polgármestere köszöntőjében felidézte: a 2014-2020-as uniós tervezési ciklus előkészítése során az egri önkormányzat kidolgozta az integrált településfejlesztési stratégiáját, illetve annak programját. Ez volt ugyanis a feltétele annak, hogy a városban és térségében megvalósulhassanak az uniós fejlesztések. Ezen program kidolgozása során pedig a város széles körben támaszkodott a helyi gazdaság, a helyi társadalom szereplőinek tapasztalataira – mondta.

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint a szőlő-bor ágazatban sem lehet megkerülni a hatékonyság kérdését, hiszen itt is a megélhetésről van szó, miközben hatalmas a verseny a világpiacon, ebben a versenyben pedig a hatékonyságbeli különbségek döntőek lehetnek.

Hatékonyság alatt az egységnyi erőbefektetéssel a lehető legnagyobb érték előállítását értjük. Az ugyanakkor nagyon sok tényező – például a természeti adottságok – függvénye, hogy ezt az értéket sok olcsó, vagy kevés, ám drága bor előállításával érjük el. Az azonban elmondható: Magyarországon a hozzáadott érték fontos tényező – húzta alá.

Innováció és tudásmenedzsment című előadásában Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke egyebek mellett a nagy bortermelő országokban alkalmazott borászati technológiákról, illetve a hazai borászatok előtt álló, a borminőség javítását célzó lehetőségekről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a borminőség garantálásához a technológia elengedhetetlen, ezen technológiai lépések megváltoztatásával pedig innovatív módon avatkozunk be a folyamatba. Emlékeztetett: az ágazatot körülbástyázó roppant szigorú szabályozások azonban önmagukban nem elégségesek a minőséghez. “Ha a borász nem rendelkezik a reneszánsz ember műveltségével, kreativitásával, akkor a terméke csak tucattermék marad” – hangsúlyozta.

Azt mondta, a hazai szőlő-bor ágazat a jelenlegi igen kiélezett versenyben a helyi, lokális régi fajtáknak az “újraélesztésével”, továbbá a magyarországi kutatás területén nagy hagyományokkal rendelkező rezisztens szőlőfajtáknak a termelésbe történő bevonásával, illetve az ezen szőlőfajtákhoz illeszkedő borászati technológia kialakításával érhet el sikereket a piacon.

Az egész napos konferencián szó esett még egyebek mellett az innovatív irányokról és világtrendekről, az ágazatban rejlő innovációs lehetőségekről, valamint az ökológiai szőlőtermesztés magyarországi lehetőségeiről, a tanácskozást pedig egy “jó gyakorlat-túra” zárta a demjéni Korona Borházban.

Forrás:EH