Felpörgött a KKV-k digitalizációja – de sokan felszínesen használják az MI-t
Meghökkentő számok láttak napvilágot a KKV-k, azaz kis- és középvállalkozások digitalizációjáról. Az OECD friss kutatásáról dr. Kovács Patrik, A VOSZ társelnöke és a FIVOSZ alapító elnöke beszélt.
A kis- és középvállalkozások, vagyis a KKV-k versenyképességét digitalizáció és mesterséges intelligencia révén lehet erősíteni – ez volt a témája az április 13-án megrendezett OECD Digital for SMEs (D4SME) éves nagygyűlésének, melyre Párizsban került sor.
Az ülést dr. Kovács Patrik, a Business at OECD igazgatósági tagja, az olasz Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese, Valentino Valentini, valamint Julián Arias Varela, Costa Rica gazdasági, ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese nyitotta meg. Ezzel azt is jelezték, hogy a téma globális jelentőséggel bír – tudatta a vosz.hu.
Az OECD Digital for SMEs Global Initiative (D4SME) a világ legfontosabbnak számító globális, köz- és magánszektort összefogó digitalizációs tudásplatformja.
Az OECD és a Business at OECD közös kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy a kis- és középvállalkozásokat a digitális átállásban támogassa, valamint napjainkban, a gyorsan változó technológiai környezetben elősegítse versenyképességük erősítését.
Ami a KKV-kat illeti, az OECD legújabb kutatása – az Empowering SMEs in the age of AI elnevezésű OECD-tanulmány – képet ad arról, hol tart a kis- és középvállalkozások digitalizációja, mesterséges intelligencia-használata szerte a világon. A kimutatás 2 ezer vállalkozás válaszai alapján készült.
Felpörgött a KKV-k digitalizációja – de sokan felszínesen használják az MI-t
A leglényegesebb megállapítás az, hogy bár gyorsan terjed a digitalizáció, mélységében még egyenetlen – írta meg a vosz.hu.
A számok jól mutatják a jelenlegi helyzetet.
-A kkv-k 61 százaléka már alkalmazza a mesterséges intelligenciát, 76 százalékuk viszont még csak alap (kezdő) szinten.
-Több mint felük (54 százalék) már érzékeli ennek üzleti előnyeit, ám csak 21 százalék tapasztal jelentős vagy átalakító jellegű hatást.
-A vállalkozások 22 százalékának már volt része kibertámadásban, miközben 46 százalékuknál nincs, vagy csak minimális a kiberbiztonsági védelem.
-A cégek 60 százaléka rendelkezik digitalizációs stratégiával, de továbbra is lényeges akadály a készségek hiánya.
-A KKV-k 46 százaléka használja a digitális pénzügyi megoldásokat, ám azoknak az 58 százaléka, aki nem alkalmazza, nem is ismeri ezen lehetőségeket.
-A vállalkozások 64 százalékának további pénzügyi támogatásra lenne szüksége a digitalizációhoz.
A kutatás megállapította azt is, hogy a KKV-k körében széles körben elterjedt a mesterséges intelligencia, de többnyire felszínesen alkalmazzák. A vállalkozások nagy része kész megoldásokkal dolgozik, s leginkább az adminisztráció és a marketing terén használja az MI-t.
Igazi versenyelőnyt azon cégek szerezhetnek, amelyek mélyebben építik be a mesterséges intelligenciát a működésükbe, több üzleti területet és stratégiai szintet is bevonva.
A digitalizáció legfőbb akadályai a készségek hiánya, az időhiány, valamint a költségek – emellett ugyanakkor egyre kritikusabb kockázati tényező a kiberbiztonság.
A fő kérdés tehát az, mennyire hatékonyan építik be a KKV-k működésükbe az MI-t.
A magyar kis- és középvállalkozások esetében ugyancsak kulcsfontosságú fejleszteni a digitális készségeket, kihasználni a finanszírozási lehetőségeket és erősíteni az együttműködéseket.
Azon vállalkozások lehetnek ugyanis hosszútávon sikeresek, amelyek stratégiai szinten is be tudják építeni működésükbe a mesterséges intelligenciát, s nemcsak használják a technológiát – írta meg a vosz.hu.
B.A.
B.A.
