Ezek lehetnek a hazai KKV-k kitörési pontjai – köztük a mesterséges intelligencia

Sokat tanulhatnak egymástól a vállalkozók a 100 nap – 100 vállalkozás kezdeményezés keretében, melynek tapasztalatairól és a hazai KKV-k kitörési lehetőségeiről Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke számolt be.

Sikert könyvelhet el az év korábbi szakaszában elindított, 100 nap – 100 vállalkozás elnevezésű program.

A tervezett száznál ugyanis több, csaknem 130 hazai vállalkozást kereste fel személyesen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökét, hogy friss információkat gyűjtsön a helyszíni találkozókon, közvetlenül a cégvezetőktől, valamint értesüljön a hazai kkv-k helyzetéről, problémáiról és bevált megoldásairól – tudatta a vosz.hu.

Gazsi Attila, a VOSZ elnöke elmondta, hogy a szektor minden szegmensét képviselő vállalkozók nyitottak arra, hogy a VOSZ kiegészítse az eddigi, hagyományos kérdőíves, call-centeres felmérésit egy új kezdeményezéssel – ebben a vállalkozók a saját munkakörnyezetükben válaszolnak a látogatók kérdéseire, bemutatva vállalkozásukat.

Az eseményekről videó is készül, így a tapasztalatcseréket kisfilmek, szövegek formájában meg lehet nézni és hallgatni.

Ezeket feltöltik a VOSZ és tudományos partnere, a Pannon Egyetem együttműködésében megvalósuló tudástárba, ahol rájuk lehet keresni és letölthetők a vállalkozások számára.

A cél, hogy tanulhassanak a vállalkozók egymástól, az információk, a jó gyakorlatok, a bevált megoldások alapján.

Ezen kívül a VOSZ - a beszélgetések, mélyinterjúk, valamint a több tízezer embert számláló tagságtól érkező visszajelzések alapján - konkrét javaslatcsomagot is összeállít a kormánynak a KKV-szektor fejlődését támogató intézkedésekről, valamint a lehetséges kitörési pontokról.

A találkozókon nem kevés jó példára derül fény a bemutatott jó gyakorlatok között.

Megvannak a hazai KKV-k kitörési pontjai – köztük a mesterséges intelligencia
Megvannak a hazai KKV-k kitörési pontjai – köztük a mesterséges intelligencia
 
Ilyen például a sikeres generációváltás – amikor a vállalkozás elindítója képes volt hátralépni és átadni az egyszemélyi vezetést a fiatalabb korosztály képviselőinek, akik korszerűbb ismeretekkel rendelkeztek.

Ők pedig azza, hogy racionalizálták a működést, szétválasztották a különböző területek irányítását, a cég eredményességét számszerűsíthető módon javították.

Az első tapasztalatok alapján a mesterséges intelligencia minden vállalkozásban használatos valamilyen formában: alkalmazásában azok a cégek tartoznak az élmezőnyhöz, amelyek nem csupán egy-egy részterületen, hanem komplex módon használják az új megoldásokat a mindennapokban – írta a vosz.hu.

Jellemzően a számlázási feladatokat adták át a mesterséges intelligenciának, s ezzel jelentős munkaerő-megtakarítást értek el.

Az új technológiák ugyanakkor a termelési folyamatokban is egyre nagyobb teret kapnak.

A nagy kitettségű vállalkozások számára nem kis próbatételt jelentett az ebben az évben elmélyülő energiaválság, a magas és gyakran hullámzó költségek – ez meghatározza a VOSZ jövőbeni cselekvési programját.

„Az elkövetkező egy évben a mesterséges intelligencia hatékony alkalmazásának előmozdításán túl az energiabiztonság megteremtése lesz a tevékenységünk fókuszában. A terveink szerint új programot indítunk, amely a zöld energiában rejlő lehetőségek kihasználásával, gyors, de hosszabb távon is fenntartható megoldásokkal, energiaszigetek, szövetkezetek létrehozásának ösztönzésével segíti a vállalkozások hozzáférését a kiszámítható, megfizethető energiaforrásokhoz, közösségi, majd egyre inkább kistérségi és regionális szinten is” – mondta el Gazsi Attila elnök.

A program elindítása nem a nulláról indul – amikor 2026 nyarán energiavészhelyzet állt elő, pár nap alatt közel 1000 vállalkozás csatlakozott Vállalkozói Energiaösszefogáshoz, melyet a VOSZ indított.

Vállalásaikkal összesen több mint 145 ezer kWh csúcsidei energiamegtakarítást értek el. Ezen felül azonban a támogatók negyede jelezte, hogy az energiatakarékossági intézkedéseket a krízis után is fenntartja – írta meg a vosz.hu.

Gazsi Attila elmondta azt is, hogy a magyarországi KKV-szektor leginkább sürgető gazdaságpolitikai kitörési pontja, ha az okos, célzott beruházások támogatást kapnak.

Ezek a vállalkozások termelékenységét és hatékonyságát is javítják. Nélkülözhetetlen viszont ehhez az állami források tudatos, célzott felhasználása is.

A VOSZ kiemelten lényeges dolognak tartja, hogy megerősödjön a magyar tulajdonú középvállalati réteg - ezen szegmens ma hiányzik a magyar gazdaságból. Létrehozása kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából - ennek a VOSZ elkötelezett szereplője szeretne maradni.

„A következő öt évben a VOSZ még aktívabb jelenlétét szeretném megvalósítani a vállalkozók mindennapi életében, erősítve a szövetség támogatói szerepét. Célom, hogy tovább építsük a VOSZ-t mint megkerülhetetlen érdekképviseleti szereplőt, amelynek hangja valóban súlyt kap a gazdaságpolitikai döntéshozatalban” – fogalmazott Gazsi Attila.

Mindehhez tudatosan alkalmazzák a korszerű érdekképviselet eszközeit.

A „100 nap – 100 vállalkozás” program mintájára ezután is tudományos háttérrel alátámasztott, adatvezérelt szakmai anyagokkal, digitális tudásmegosztó eszközökkel, illetve folyamatos, kétirányú párbeszéddel szeretnék erősíteni a vállalkozók és a döntéshozók közötti kapcsolatot.

Azok a tapasztalatok, melyeket a program során szereztek, közvetlenül beépülnek a VOSZ érdekvédelmi munkájába is: a vállalkozói igényeket tudományos háttérrel alátámasztva dolgozzák fel a szövetség tagozatai – vagyis, olyan szakmai anyagok jönnek létre, amelyek segítik a kormányzatot a döntéshozatalban.

Ez működik fordítva is, amennyiben a kormányzat keresi meg egy adott téma kapcsán az érdekképviseleti szerveket.

Gazsi Attila VOSZ-elnök elmondta: akkor lenne elégedett 5 év múlva a hazai vállalkozói szektor helyzetével, ha látható, konkrét jelei lennének a magyar középvállalkozói réteg megerősödésének – valamint, ha érdemben javulna a vállalkozások termelékenysége – írta meg a vosz.hu.

B.A.