Az elkövetkező évtizedekben az innovációs tevékenység erősítése Európa számára kulcsfontosságú. Több évtizedes kihívás és dilemma hogyan lehet megmenteni európai munkahelyek millióit a világ alacsonyabb költségszintű gyártósorok tömegével szemben.

Mára egyértelművé vált a helyzet: az innovációs tevékenység elsőrendű prioritássá kell, hogy váljon az Európai Unió számára a következő időszakban. Ezen belül is Németországra, mint Európa legnagyobb gazdaságára nem kis teher hárul: az innovációban betöltött eddigi példamutató és húzó szerepét továbbra is meg kell őriznie. Mindebből persze Magyarország is hasznot húzhat, mivel a magyar gazdaság ezernyi szállal kötődik a némethez. A magyar exportban Németország óriási dominanciája egyértelmű: minden harmadik, negyedik hazánkban gyártott termék Németországba kerül kiszállításra. Szemléletes példa erre az autóipar, hiszen a magyarországi járműipari cégek döntő hányada is német érdekeltségű. Az autóiparban immáron évtizedes tendencia, miszerint a gépkocsik már az úgynevezett negyedik ipari forradalom hozta gyártási körülmények között készülnek. Az itt szerzett tapasztalatokat jól tudja alkalmazni majd a többi iparág is, hiszen mára már egyértelművé vált az a kényszer és változás, amit Ipar 4.0­ként említünk. A maguk idejében a gőzgép, majd az elektromos áram, később az elektronika és az automatizálás forradalmasította a gyártást és a termelést, ezért nevezzük napjaink változását negyedik, digitális ipari forradalomnak. Mindennek hátterében természetesen a gyökeresen megváltozott társadalmi változások és fogyasztói viselkedések állnak, miszerint a 21. századi fogyasztó már nem tömegtermékeket, hanem egyedi termékeket kíván megvásárolni (persze ugyanazon az áron), amely a termékválaszték robbanásszerű bővülésében ölt testet, óriási kihívás el állítva ezzel a termékgyártókat

Európának tehát továbbra sem kell félnie, okos stratégiával akár még munkahelyek millióit is létre tudná hozni. A negyedik ipari forradalom persze más változásokat is hoz, például óriási igény lesz a jövőben IT­szakemberekre, gyártómérnökökre, logisztikusokra. A magyar gazdaság számára hatalmas lehetőség nyílik arra, hogy kreatív és vállalkozó kedvű fiatalok által alapított startupjai e folyamat részesei tudjanak lenni, növelve ezzel a magyar gazdaság hagyományosan alacsony hozzáadottérték teremtő képességét. Örvendetes lenne, ha az egész kezdő vállalkozás (startup) ügyet a gazdaságpolitikai döntéshozók stratégiai fontosságúvá tennék és egy, e célra létrehozott, teljes kompetenciával felruházott szervezet égisze alatt működne a teljes szakmai koordináció. Okos stratégiával millió munkahely teremthető.

Forrás: FEOL 2015. július 26.

dr. B.A.