A kereskedelem jövőjéről gyakran technológiákban beszélünk. Önkiszolgáló pénztárak, mesterséges intelligencia, automatizált készletgazdálkodás, online értékesítés, digitális fizetés és adatvezérelt döntések kerülnek előtérbe.

A vállalkozások számára azonban legalább ilyen fontos kérdés, hogy ki fogja mindezt működtetni, értelmezni és üzleti eredménnyé alakítani.


Az OECD 2026-ban megjelent, az európai kiskereskedelemről szóló elemzése szerint a digitalizáció és az e-kereskedelem terjedésével a kereskedelmi munkakörök egy része digitális és háttérfolyamatok felé tolódik, miközben az ügyfélkapcsolati és interperszonális készségek továbbra is meghatározóak maradnak.

Ez fontos üzenet.

A jövő kereskedelmében nem egyszerűen több technológiai tudásra lesz szükség. A technológiai, üzleti és emberi készségek új kombinációja válik értékessé.

Nem feltétlenül a munkakör tűnik el – a munkakör tartalma változik meg

A technológiai változásról szóló vitákban gyakran az a kérdés kerül előtérbe, hogy mely munkaköröket válthatja ki az automatizáció vagy a mesterséges intelligencia.

A vállalkozások számára azonban célszerű másképpen feltenni a kérdést:

mely feladatokat fogja egyre inkább a technológia végezni, és mely területeken válik egyre értékesebbé az emberi tudás?

A Világgazdasági Fórum  2025-ös A munka jövője (Future of Jobs Report) című kutatásában több mint ezer munkáltató vett részt 55 országból. A kutatás szerint a megkérdezett munkáltatók arra számítanak, hogy 2025 és 2030 között a munkavállalók jelenlegi készségeinek átlagosan 39 százaléka átalakulhat vagy részben elavulhat. Ez nem kifejezetten kiskereskedelmi adat, hanem globális, több ágazatra kiterjedő munkaerőpiaci előrejelzés, ezért a kereskedelemben iránytűként érdemes használni.

Ugyanez a kutatás az AI és big data ismereteket, a hálózati és kiberbiztonsági tudást, valamint a technológiai műveltséget sorolja a leggyorsabban növekvő jelentőségű készségek közé. Ugyanakkor erősödik a kreatív gondolkodás, a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség, a kíváncsiság és az élethosszig tartó tanulás jelentősége is.

A két folyamat tehát egyszerre zajlik.

Minél több technológia jelenik meg a munkában, annál fontosabbá válik annak értelmes emberi használata.

1. Digitális alapkészségek – már nem külön szakma, hanem alapkompetencia

A digitális készségek 2030-ra várhatóan még kevésbé lesznek elkülöníthetők egyetlen munkakörtől.

Egy kereskedelmi dolgozónak nem kell informatikussá válnia, de egyre természetesebb követelménnyé válhat, hogy magabiztosan használjon digitális munkafelületeket, értse az elektronikus rendelési és készlet információkat, kezelje az online és fizikai értékesítési csatornák kapcsolatát, és képes legyen digitális környezetben is kommunikálni a vásárlóval.

Az Európai Bizottságn a Kiskereskedelem Átállási Folyamata címú  programja is együtt kezeli a kereskedelem digitális, zöld és készség oldali átalakulását és kifejezetten a kiskereskedelmil ökoszisztéma alkalmazkodó képességének erősítését célozza. A kereskedelem jelentőségét mutatja, hogy az ágazat közel 30 millió embert foglalkoztat az EU-ban, miközben az érintett vállalkozások 99 százaléka KKV.

A digitalizáció tehát nem néhány nagy kereskedelmi lánc technológiai projektje, hanem

KKV-készség kérdése is.

2. Mesterséges intelligencia-műveltség – nem programozni, hanem jól használni

A mesterséges intelligencia viharos gyorsasággal belép a kereskedelmi munkafolyamatokba.

Termékleírás, ügyfélszolgálat, marketinganyag, keresletelemzés, készlet-előrejelzés, belső tudás felmérés vagy adminisztratív feladatok támogatása egyaránt olyan terület lesz, ahol  MI megoldások jelennek meg.

Ez azonban új kompetenciát igényel.

Nem az lesz az  elvárás, hogy minden munkatárs tujon MI-rendszert fejleszteni. Sokkal fontosabb lesz, hogy minden munkatárs képes legyen:

megfelelően megfogalmazni a feladatot;

értelmezni és ellenőrizni az MI eredményét;

felismerni a pontatlan vagy bizonytalan információt;

megvédeni a személyes és vállalati adatokat;

eldönteni, mikor szükséges emberi jóváhagyás;

és az MI használatát valódi üzleti célhoz kapcsolni.

A Világgazdasági Fórum   szerint az AI és big data a leggyorsabban növekvő jelentőségű készségterületek között van.  A Világgazdasági Fórum  2025-ös jelentése szerint a  munkáltatók 86%-a várja, hogy az MI és az információfeldolgozó technológiák 2030-ig átalakítják a vállalkozását.

A jövő egyik fontos kereskedelmi kompetenciája ezért az MI-műveltség lesz. Fel kell ismerni, hogy  mire alkalmas a technológia – és mire nem.

3. Adatok értelmezése – a számok elemzése képezi majd a döntések alapját

A kereskedelem mindig adatgazdag ágazat volt.

Forgalom, készlet, árrés, vásárlási gyakoriság, kosárérték, visszáru, készlethiány, kampány eredmény vagy szállítási idő: a vállalkozás működése folyamatosan adatokat termel.

Az új képesség nem pusztán az adatok összegyűjtése.

A valódi versenyelőny abból származhat, ha a munkatársak és vezetők képesek kérdést feltenni az adatoknak, felismerni az összefüggéseket és ezek alapján döntést hozni.

Egy üzletvezető számára például fontosabb lehet felismerni, hogy egy termék miért fogy rendszeresen hétvége előtt, mint pusztán megtekinteni az értékesítési grafikont.

Az adatértés ezért 2030-ig várhatóan nem kizárólag elemzői munkakörök kompetenciája lesz.

Fokozatosan vezetői és operatív készséggé válik.

4. Kiberbiztonság és adatvédelem – minden munkatárs felelőssége

Minél több kereskedelmi folyamat válik digitálissá, annál több működési kockázat is kapcsolódik hozzá.

Online ügyféladatok, fizetési információk, vállalati hozzáférések, beszállítói rendszerek és felhő alapú alkalmazások kezelése ma már sok munkatárs mindennapi feladatának része.

A Világgazdasági Fórum a hálózati és kiberbiztonsági készségeket a 2030-ig leginkább szükséges készségek közé sorolja.

A kereskedelmi vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy a kiberbiztonsági tudatosság nem maradhat kizárólag az informatikai részleg feladata.

Egy rossz jelszó, egy megtévesztő e-mail vagy egy nem megfelelően kezelt vásárlói adat ugyanis ugyanúgy vállalati kockázatot jelenthet, mint egy technikai rendszerhiba.

5. Zöld készségek – a fenntarthatóság  a munkaköri ismeretek fontos részévé válik.

A kereskedelmi vállalkozások működését egyre több fenntarthatósági szempont befolyásolja.

Energiafelhasználás, hulladék, csomagolás, logisztika, készlet veszteség, visszáru, újrahasználat és körforgásos megoldások mind olyan területek, ahol a munkatársak napi döntései is számítanak.

A Világgazdasági Fórum kutatásában a környezeti felelősségvállalás  bekerült a leggyorsabban növekvő jelentőségű készségek tízes körébe.

Az Európai Bizottság pedig a kiskereskedelmi ökoszisztéma zöld átállását a digitális és készségtranszformációval közös folyamatként kezeli. Így a „zöld készség” nem feltétlenül külön fenntarthatósági munkakört jelent.

Egy raktári munkatárs esetében jelentheti a veszteségek csökkentését, egy üzletvezető esetében az energia hatékonyabb működést, egy beszerző esetében az ellátási lánc szempontjainak mérlegelését, egy értékesítőnél pedig azt, hogy hitelesen tud tájékoztatást adni a vásárlónak.

6. Ügyfél élmény és emberi kapcsolat – a technológia korában sem veszít értékéből

Az egyik legfontosabb tanulság éppen az, hogy a digitalizáció nem teszi feleslegessé az emberi készségeket, hanem kiteljesiti azokat.

Az OECD 2026-os európai retail elemzése szerint miközben a munkakörök részben digitális és háttérfolyamatok felé tolódnak, az interperszonális és ügyfélkapcsolati készségek továbbra is döntő fontosságúak. Sőt, bizonyos helyzetekben még értékesebbé válhatnak.

Ha a vásárló alapinformációt már önállóan megszerez az interneten vagy egy digitális asszisztenstől, az emberi munkatárs értéke egyre inkább ott jelenik meg, ahol értelmezésre, empátiára, tanácsadásra, konfliktuskezelésre vagy bizalomra van szükség.

Egy jó kereskedelmi szakember ezért 2030-ban sem egyszerűen „kiszolgál”.

Problémát old meg, kapcsolatot épít és segít dönteni.

7. Problémamegoldás, alkalmazkodás és rugalmasság

A jövő készségeiről szóló kutatások egyik legkövetkezetesebb üzenete az alkalmazkodóképesség felértékelődése.

A Világgazdasági Fórum megállapítása  szerint a reziliencia, rugalmasság és agilitás már jelenleg is a legfontosabb alapkompetenciák között van, jelentőségük pedig 2030-ig tovább nő. A kereskedelemben pedig erre különösen nagy szükség van..

Készlethiány, beszállítói zavar, rendszerleállás, hirtelen megugró kereslet, új szabályozási követelmény vagy gyors fogyasztói trend egyaránt olyan helyzet, amelyre nincs minden esetben előre elkészített forgatókönyv.

A jó munkatárs ilyenkor nem egyszerűen végrehajt egy utasítást. Felismeri a problémát, információt gyűjt, mérlegeli a lehetőségeket, kommunikál és döntést készít elő.

Ez a reziliencia készség egyik gyakorlati jelentése.

8. Tanulási képesség – talán ez lesz a legfontosabb készség

Ha a technológia és a munkakörök folyamatosan változnak, egyetlen képzés sem adhat egész életre elegendő tudást. Ezért 2030 egyik meghatározó kompetenciája maga a tanulás képessége lehet.

A szakemberek  a kíváncsiságot és az élethosszig tartó tanulást is a növekvő jelentőségű készségek között azonosítják.

A kutatásokban résztvevő munkáltatók 86 százaléka tervezi, hogy prioritásként kezeli a munkavállalói továbbképzését. Ez valamennyi  vállalkozás  gondolkodását  átalakítja.

A kérdés nem az lesz, hogy „Elvégezte-e már a szükséges képzést?”

Hanem egyre inkább, hogy„Képes-e folyamatosan új tudást megszerezni és azt a munkája során alkalmazni?”

A Skills4Retail erre a készség váltásra készít fel

A Skills4Retail pályázat egyik központi célja egy új európai szakképzési stratégia kialakítása, amely kompetenciákra és munkaköri profilokra épít, és lehetővé teszi fiatalok és felnőttek gyors digitális, zöld és rezilienciaalapú továbbképzését és átképzését.

A projekt nem kizárólag a jelenlegi munkaköröket vizsgálja. A pályázat a kialakuló új  munkaköri profilokat és készség igényeket vizsgálja,  ezekhez igazította a képzési pilot  programokat  valamint a képzők képzését. A gyorsan változó készség igények mgkövetelik  a vállalkozások, a munkavállalók és a képző intézmények munkatársaitól a folyamatos tanulást és rugalmas alkalmazkodást.

Olyan képzési rendszerre van szükség, amely képes alkalmazkodni a változásokhoz és az elvárásokhoz.

A Skills4Retail ezért a képzési rendszert piaci és ágazati igényvezérelt modellként határozza meg, amelynek folyamatosan alkalmazkodnia kell a jelenlegi és jövőbeni ágazati szükségletekhez.

Mit jelent mindez a magyar vállalkozások számára?

A 2030-ra való felkészülést késő lesz 2029-ben elkezdeni. Egy vállalkozás már ma felteheti magának a kérdést:

Milyen feladatokat fognak munkatársaink öt év múlva másképpen végezni, mint ma?

Érdemes megvizsgálni, hol jelennek meg új digitális eszközök, milyen adatok állnak rendelkezésre, mely folyamatokat támogatja majd automatizáció, milyen fenntarthatósági követelmények érintik a működést, és hol lesz továbbra is nélkülözhetetlen az emberi kapcsolat.

Ebből már kialakítható egy vállalati készségtérkép.

Nem feltétlenül új munkatársakat kell minden új feladatra keresni. Sok esetben a meglévő munkatársak továbbképzése jelentheti a gyorsabb és fenntarthatóbb megoldást.

Ez különösen fontos a KKV-k számára, amelyeknél egyetlen dolgozó gyakran többféle feladatot végez, ezért a rugalmas, egymásra épülő és munkához közvetlenül kapcsolódó képzések különösen értékesek lehetnek. Az OECD friss európai elemzése is hangsúlyozza, hogy a digitális és zöld átálláshoz célzott készségfejlesztési programokra és a munkáltatók, képzők, szociális partnerek és szakpolitikai szereplők koordinált együttműködésére van szükség.

A VOSZ feladata a Skills4Retail pályázatban a képzési programok végrehajtásának támogatása  mellett  az eredmények kommunikációja, az érintett vállalkozói társadalom tájékoztatása, figyelmének felkeltése hazai és Európai Uniós szinten.

A magyar vállalkozások, amelyeknek a munkatársai részt vettek az ingyenes képzéseken már előbbre járnak az alkalmazkodás útján, jobban látják a változás irányát, a jövőben szükséges képzési területeket és meggyőződhettek róla, hogy az elkerülhetetlen változás pozitív lesz a munkaadók és a munkavállalók számára is.

A jövő munkatársa nem feltétlenül tud mindent – hanem képes tanulni és alkalmazkodni

2030 kereskedelmi szakembere egyszerre dolgozik majd emberekkel, adatokkal és intelligens digitális rendszerekkel. Technológiai tudásra szüksége lesz, de önmagában ez nem lesz elegendő.

Érteni kell az adatokat, felelősen kell használnia a mesterséges intelligenciát, figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat, meg kell védeni az információkat, jól kell kommunikálni a vásárlókkal és munkatársakkal az ügyfél élmény fokozása érdekében  valamint képesnek kell lenni az új helyzetekhez történő gyors reagálásra.

A 2030-ra való felkészülés ezért nem  új tantárgyak bevezetését jelenti, hanem

egy új készség szemlélet kialakítását

A vállalkozások számára pedig az egyik legfontosabb versenyképességi kérdés egyre inkább az lesz:

rendelkeznek-e a munkatársaik a megfelelő készségekkel – és képesek-e ezeket folyamatosan továbbfejleszteni?

A Skills4Retail pályázat erre a változásra építi a kereskedelmi képzés új európai modelljét.

Forrás és szakmai alap: Skills4Retail Grant Agreement és Description of the Action (DoA), Project 101111741; Európai Bizottság – Transition Pathway for a More Resilient, Digital and Green Retail Ecosystem; OECD – Local Retail, Global Trends (2026); World Economic Forum – Future of Jobs Report 2025.

Varga Julianna
Skills4Retail
projektmenedzser