A gipszkarton szerelőket érintő tűzvédelmi változás

2014. május 1-jétől kibővül a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek köre, az új 16. pontban a tűzvédelmi szakvizsga kötelezettsége a „tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők”-re is kiterjed.

A gipszkarton szerkezetek egy jelentős része akkor is tűzállóságot növelő szerkezetnek minősül, ha nem kifejezetten tűzálló gipszkartonból készült, ezért minden gipszkartonozónak fel kell tudni ismernie, mihez szükséges a szakvizsga, mert ha a tevékenységet szakvizsga nélkül végzik, fejenként 100.000 Ft tűzvédelmi bírságot szab ki kötelezően az ellenőr.

 Mely esetben szükséges egy gipszkarton szerelőnek tűzvédelmi szakvizsgával rendelkeznie?

  • Tetőtéri fa szerkezetek gipszkartonnal történő burkolása (fogópárok, szarufák, székállások stb.) minden esetben tűzvédelmi célú, még ha a megrendelő ennek nincs is tudatában, azt a tervező a tűzvédelmi követelmények teljesülése érdekében tervezte ilyenre. (ha az egész tetőszerkezet együttesen kapott minősítést, az kivétel lehet)
  • Födémszerkezetek (mint a borított gerendafödém) álmennyezetének gipszkartonnal történő kialakítása is jellemzően tűzvédelmi célokat szolgál.
  • Továbbá a villamos kábelek, gépészeti aknák (fűtés, használati meleg víz, szennyvíz vezetékek stb.) térelhatárolása is a legtöbb esetben tűzvédelmi céllal készül.
  • Ökölszabályként hozzávehetünk még egy gyakorlati kiegészítést: ha tűzálló gipszkartont kell beépíteni, akkor szinte biztos, hogy azt a tűzvédelmi miatt választották, ugyanis drágább, mint a "sima", senki sem szeret feleslegesen költeni.

Nem kötelező a szakvizsga, ha tűzállóságot növelő burkolat beépítését nem jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmény teljesítése érdekében végzik. Ezt egy kivitelező nem könnyen állapítja meg – és nem is jellemző –, ezért ez inkább csak elméleti lehetőség a mentesülésre.

 Milyen kivitelezésekre vonatkozik a kötelezettség:

Az építési engedély nélkül megvalósuló beruházások kivitelezése esetén is kötelező a szakvizsga a fenti esetekben, ezért ha Mari néni padlását beépítik, akkor ugyanúgy kötelező a szakvizsga, mint egy irodaház-beruházáson.

 Persze egy nagyberuházáson az építésvezető vagy a megbízottja gyakran eleve nem is adja ki a belépési engedélyt, ha nem igazolják a megfelelő szakképzettséget, míg Mari néninél egy utólagos ellenőrzés vagy egy tűzvizsgálat kapcsán utólag fogják 100.000 Ft/fő tűzvédelmi bírsággal sújtani a kivitelezőt. Továbbá a szakszerűtlen kivitelezés miatt a biztosító megtagadhatja a megrendelő kártalanítását, aki ezt a kivitelezőn fogja behajtani.

 „Nekem már van szakvizsgám”

 A rendelet korábbi verziója alapján a „12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők”-nek is kellett szakvizsga, és a bevonati rendszerbe gyakran beleértették a burkolatokat is, ezért sok gipszkartonozó már tavaly szakvizsgázott ebből.  Mivel a rendelet nem mondja ki, hogy a korábbi 12. foglalkozási ág megfelel a mostani 16-osnak, ezért sajnos a 16-osból is kell szakvizsgázni (a 12-es sem megy veszendőbe, azzal tűzálló festékkel festhetnek).

„Nekem most nincs ilyen munkám, majd akkor foglalkozom vele, ha konkrétan kell”

Ha nem végez olyan munkát, ami a fentiek tűzvédelmi célokat szolgálna, akkor elvileg most nem kell Önnek szakvizsga.

 http://tuzvedelmiszakvizsga.hu/

 KP

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]