Több mint ezermilliárd jut környezeti és energiahatékonysági fejlesztésekre

A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban 1174 milliárd forint jut környezetfejlesztési és energetikai támogatásokra - számolt be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Balatonról szóló szakmai konferencián szerdán Siófokon.

Az államtitkár ismertette a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok (KEHOP) kiemelt területeit. Eszerint a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz 324 milliárd forint, a települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére 385 milliárd forint, a hulladékgazdálkodással és kármentéssel kapcsolatos fejlesztésekhez 124 milliárd forint, a természetvédelem és az élővilág-védelem céljaira 31 milliárd forint, az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztésekre több mint 308 milliárd forint forrást biztosít a program.

Fónagy János elmondta, a klímaváltozás szélsőséges állapotokat eredményez, amire fel kell készülni. Az ország területének mintegy 80-90 százalékát sújtják időnként nagyobb aszályok, és 23 százaléka számít árvizek által veszélyeztetettnek. A kockázatcsökkentő intézkedések között a legfontosabbak a vízkészletekkel való lehetőségek fejlesztése (például a belvizek elleni védekezés miatt), a vízkárokkal szembeni ellenállás növelése, valamint a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának növelése.

A vízellátás, szennyvízelvezetés jövőben támogatni kívánt fejlesztéseiről szólva elmondta, azok szervesen kapcsolódnak majd az előző uniós fejlesztési ciklusban megvalósult, több mint 500 vízközmű- és szennyvízközmű-fejlesztéshez. Fontos feladat lesz a "közműolló" zárása, vagyis az országra jellemző 98 százalékos ivóvíz-ellátottság és a 72 százalékos szennyvízközmű-ellátottság közötti különbség csökkentése.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatban kifejtette, szem előtt kell tartani, hogy az újrahasználatra és újrafeldolgozásra vonatkozó uniós cél teljesítéséhez még idén meg kell valósulniuk az elkülönített gyűjtési rendszereknek. Ezek mellett az újabb forrásokból kívánják támogatni egyebek közt a korábbi környezeti károk, -szennyezések felszámolását, gyűjtőpontok, gyűjtőudvarok létrehozást, illetve újrahasznosító központok létrehozást.

A természetvédelem céljai közt kiemelte, hogy a 2020-is szóló uniós Biodiverzitás Stratégia (biológiai sokféleség megőrzése) elfogadása Magyarországra kiemelt felelősséget ró, hiszen a területe a veszélyeztetett, sérülékeny madárfajok 36 százalékának, az egyéb állat- és növényfajok 17 százalékának ad otthont. A fejlesztések révén a támogatott élőhelyek területe a nagyobb védettség megteremtése érdekében 100 ezer hektárra növekedhet.

Az államtitkár közölte, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek. Ennek jegyében támogathatóvá válik a hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás-alapú zöldáram-termelés (elsődlegesen olyan erőművek létesítését ösztönöznék, amelyek a megújuló energiaforrásból nyert villamos-energiát közvetlenül a hálózatba táplálnak), az épületenergetikai korszerűsítés, a távhőfejlesztés, valamint a célokhoz kapcsolódó, szemléletformáló projektek.

A Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett szakmai napon szó esett a KEHOP térséget érintő projektjeiről is, amelyek között az államtitkár beszélt a Balaton levezető rendszerének (Sió-zsili, Sió-csatorna) korszerűsítéséről, és a Marótvölgyi öblözet rendezéséről is. Szólt az üdülőrégiót érintő vasúti fejlesztésekről is, amelynek köszönhetően Budapest-Siófok között már idén 25 perccel csökkenhet a menetidő, és 2016 végére 70 perc alatt válhat elérhetővé a balatoni település a fővárosból. A kormány döntésének megfelelően jelentős kerékpárút-fejlesztések várhatóak: kiemelt beruházásként valósulhat meg 2020-ig az EuroVelo 6 kerékpárút Rajka-Budapest szakasza, a Budapest-Balaton kerékpárút és a Balaton Bringakör korszerűsítése, összesen nettó 25 milliárd forintból.


Forrás:  MTI, hirado.hu

OB

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]