PDF letöltés

Mit tehetünk a kisvállalkozások versenyképessé válása érdekében ?

A közmédia csatornáin egyre több információ áramlik a kis- és középvállalkozások kedvezményes finanszírozásáról.
A növekedési hitel lejárati ciklusának a meghosszabbítása, a gazdaság fejlesztésére kapott EU támogatások 60 %-nak a KKV szektorra való transzformálása, a kisvállalkozók pályázatainak ingyenes kidolgozása, stb. információkból az következik, hogy a vállalkozások 99 %-át kitevő szektor végre a helyére kerül és megnyílik az út a kis- és mikró vállalkozások között is intenzív fejlődésre.
Valóban ilyen kedvező ez kép ? Ha igen miért nem jutnak könnyebben pénzügyi forrásokhoz ? Miért marad el még mindig jelentősen a hazai kkv szektor GDP hozzájárulása (mintegy 5 %-kal) az EU országok KKV szektorai átlagos hozzájárulásától ?
Ha a problémák mélyére nézünk, akkor azzal kell számolnunk, hogy ezeknek a kkv vállalkozásoknak a legnagyobb fluktuációja. Évente mintegy tízezer kis- illetve mikró vállalkozás szűnik meg és közel ugyanennyi új jön létre. Mi ennek az oka ? Mennyit ér a szektor 60 %-os EU forrás támogatottsága, ha 40-50 %-os önerő szükséges az igénybevételéhez szükséges bankhitelek is nehezen, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre, a vállalkozások alacsony saját tőke, és likviditási hiánya miatt.

A bankhitelek igénybevételéhez a múltban még elegendő magánvagyonokból létesített jelzálog mellé a bank minimális is 20 %-os önrészt kér a teljes projekt teljes költsége viszonylatában. Hogyan bővítsék a kisvállalkozások a piacukat, ha –van saját innovációs termékük, vagy szolgáltatásuk – még ha prototípus gyártását meg is oldották, a null sorozathoz már rendelkeznek saját forrással és ehhez bankhitelt sem kapnak. A bankoknál kihalt a klasszikus fejlesztésfinanszírozás, amely fedezete a megvalósult fejlesztés során elérhető többlet árbevétel.
Ezeknek a problémáknak tartós fennállása esetén a tőkeszegény, likviditási és egyéb pénzügyi tartalékokkal nem rendelkező kis- illetve mikró vállalkozás a jelentős piaci pozíció romlásánál – a versenytársakhoz képest lemarad- veszteségessé válik, amely multiplikátor hatásaként a pici pozícióját elveszti. A kialakult csődhelyzet rendezése általában felszámolással történik, amely esetén a jelenlegi törvények kizárják a vezető (tulajdonos) számára az új cég alapítását. Ennek következményeként a munkatársak is elvesztik a munkájukat és megélhetésük veszélybe kerül.

Mit tehetnek a vállalkozások a csődhelyzet elkerülésére ?

1. A vezetők és a munkatársak képzését és motiválását.

A kis- és mikró vállalkozások hajlamosak megfeledkezni arról, hogy nem csak az eszközparkjuk korszerűsítése fontos, hanem ettől még fontosabb a magas kompetenciájú képzett vezető, illetve vezetők és nagy szakértelemmel rendelkező a vállalkozás iránt lojális munkatársak biztosítása. Sajnos a fiatal értelmiség, a friss diplomások és magasan kvalifikált szakmunkások a magasabb fizetés reményében külföldön kívánnak elhelyezkedni a nagyvállalatainknál is jobb – a kkv vállalkozásokhoz képest sokkal jobb – pénzkereseti lehetőségek miatt. E folyamat eredményeként ma már nem csak a mérnöki pályán, hanem a szakmákban is hiány van, amely oktatással való pótlása is több évet vesz igénybe, ameddig a hiány fokozódik. A kkv szektortornak kellene olyan vonzással rendelkezni, hogy az anyagiakon túl felelősségteljesebb magasabb szakmai színvonalú tevékenységei, vezetői feladatai, nemzetközi piacon való jelenléte miatt érdemesebb legyen hazajönni, illetve itthon maradni. A kkv szektor fejlesztése, megújulása ezért a költségvetési bevétel növelésén túl a versenypozíciója megszerzése érdekében is szükséges.

2. A vállalkozások technológiájának és termékszerkezetének a korszerűsítését

A kis- és mikró vállalkozások legtöbbje ma még piac és technológia követő, amely réskitöltő marketing stratégiát jelent, amelyre jellemző, hogy ugyanarra a piaci szegmensre többen is pályáznak, ezért energiájukat az egymáselleni küzdelem őrli fel. Ettől sokkal célszerűbb az együttműködés (pl. vertikális, vagy horizontális, vagy mindkettő irányú klaszterben való működéssel), mivel ez a piacokon, főleg a beszállítói piacokon jobb pozíció elérését teszi lehetővé. Másik előnye ennek az együttműködésnek a közös fejlesztés révén több innováció megvalósítása és cégcsoport innováció és stratégiai orientációja, amely minden piacon a követés helyett a kezdeményezést is jelentheti.

3. A kapcsolatok fejlesztését

A vállalkozók belső együttműködése mellett igen fontos a külső kapcsolatok fejlesztése. Ezek közül elsősorban azokat, amelyek a vállalkozást támogatáshoz, illetve hitelfelvételhez hozzásegítik. A külső együttműködési lehetőségeket bővíti, illetve a fogatatást a külső partnernél elősegíti amennyiben közösen lépnek fel (klaszter, illetve konzorciumi szinten). A pénzintézet ez esetben lehetőséget lát a finanszírozási ügylet kockázati kitettségének a porlasztására és ezáltal a finanszírozási hajlandósága nagyságrendekkel megnő.

A kapcsolatok fejlesztésénél különösen nagy súlyt kaphat az érdekvédelmi szervezetek szakértői és anyagi támogatása, amely nem korlátozódik a vállalkozás akciójára (pl. tanácsadás a pályázatírásra, EU és banki finanszírozására), hanem jelenti az érdekvédelem segítségét a marketing és stratégiai, innováció hasznosítási folyamatoknál is, mivel a vállalkozás adottságai nem teszik lehetővé ezek önálló ellátását.

Azok a kis- és mikró vállalkozások, amelyek már csődkörüli, vagy csődhelyzetbe kerültek a fenti lehetőségekből kritikus helyzetük miatt már kizáródnak. Annak érdekében, hogy elkerüljék a csődjüket szükségesnek látjuk a külső professzionális segítség nyújtását. A cikk folytatásában ezt a lehetőséget mutatjuk be.

A következő cikk címe : „Nehéz helyzetben lévő kisvállalkozások megerősítése, talpra állítása”

Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János