PDF letöltés

KKV –k szerepe a GDP növelésében

Közismert az a gazdasági tény, hogy a hazai KKV szektor GDP hozzájárulása az EU országok KKV szektorai átlagos GDP hozzájárulásától mintegy 5 %-kal elmarad. Figyelembe véve, hogy a szektor a hazai vállalkozások mintegy 99 %-át teszi ki már 0,5 %-os javulás is jelentős mértékben növelné hazánk nemzeti össztermékének volumenét.
A kkv szektor európai mércéhez való lemaradásának számtalan oka van, ezek közül elég, ha a polgári demokrácia és piaci mechanizmus mintegy félévszázados kiesére, vagy a szektor rendkívül kedvezőtlen indulási feltételeire gondolunk. A nehézségek jelentős hányada fennmaradt pl. az alultőkésítettség, szervezeti és vezetési kultúrában való lemaradás, vagy a szektor magára utaltsága, az EU támogatási lehetőségekből való részesedés alacsony mértéke. A legutóbbiban kedvező változást hozott az EU Horizont 2020 pályázati rendszere, amely a gazdasági támogatásra nyújtott keret, mintegy 60 %-át a kkv szektor fejlesztésére kívánja fordítani.

A kisvállalkozások előtt megnyíló lehetőségek feltehetően megnyitják a bankok finanszírozási csatornáit is, ezért célszerű végiggondolnunk az MTI a HVG-HU Gazdaság 2015.10.09. internetes rovatában megjelent „Nem csak az autógyártás húzza az exportot a kormány szerint” cikke nyomán, amelyet idézünk:
„Ha az első nyolc hónapban tapasztalt tendencia egész évben érvényesül, van esély arra, hogy éves szinten a külkereskedelmi többlet meghaladja a 8 milliárd forintot - mondta a csatorna műsorában az NGM helyettes államtitkára.
A KSH szerint augusztusban a kivitel és a behozatal euróban számolt értéke egyaránt 6,2 százalékkal nőtt 2014 augusztusához képest, a kereskedelmi aktívum 459 millió euró volt, 25 millióval több, mint tavaly augusztusban. Az év első nyolc hónapjában az export 7,4, az import 5,6 százalékkal nőtt éves bázison, a kiviteli többlet 1,214 milliárd euróval, 5,311 milliárd euróra emelkedett.
Marczinkó Zoltán István szerint az év első nyolc hónapjának teljesítményében jelentős szerepe volt a járműgyártás mellé fokozatosan felzárkózó élelmiszeriparnak, a műanyagiparnak és a gyógyszeriparnak is. Utóbbi külkereskedelmi teljesítménye 20 százalékkal nőtt.
Marczinkó Zoltán István 2016-ban nem vár változást az export dinamikájában, és azt mondta, ha emelkedik is a földgáz és a kőolaj ára, a külkereskedelmi aktívum megmarad, köszönhetően a javuló energiahatékonyságnak.”

A cikk tanulságait levonva felvethető az a kérdés, hogy a kkv szektor, nevezetesen a kisvállalkozások képesek megnövelni a GDP hozzájárulásukat, illetve a szektor export volumenét, és ennek milyen feltételei vannak. Kiindulva abból, hogy a kisvállalkozások eddig is a maximumot nyújtották annak érdekében, hogy a működésük fennmaradjon, nem a volumen növelése lehet a fő célkitűzésük, hanem a termékösszetételük korszerűsítése, exportképességük növelése és legfőképpen azoknak a minőségi követelményeknek a kielégítése, amely révén versenyképessé válhatnak mind hazai, mind a nemzetközi piacokon. Ennek feltételrendszerét megvizsgálva elsősorban a finanszírozásuk javítása (EU pályázati lehetőségek biztosítása, kiaknázhatósága, a bankok kedvezményes hitelekkel való ellátása) a legfontosabbnak látszó feltétel. Ugyancsak fontos a kisvállalkozások humán feltétele, amely professzionális vezetői képességet, a munkatársaktól magas színvonalú komptenciákat vár el. E feltétel teljesítéséhez jelentős segítséget nyújt a 2014 évben megkezdett, a teljesítményre és gyakorlatra fokuszáló duális oktatási rendszer bevezetése. Mivel minden kisvállalkozó egyúttal fővállalkozó is, ezért rendkívül fontos számára az univerzális és speciális tudás megszerzése. Ez egyúttal feltétele a kisvállalkozások innovációs tevékenységének is. Az innovációk bevezetése, illetve hasznosítása a kisvállalkozói körben hatékonyabb lehet a nagyszervezetekhez (multi cégekhez) viszonyítva lényegesen rövidebb döntési utak, nagyfokú rugalmasságuk révén. A szakképzésben is helyet kap a vállalkozásuk felpörgetéséhez az ehhez szükséges képesség és készség fejlesztése.

A duális oktatási rendszer előnyei megmutatkoznak a kisvállalkozások képzésében is (bár kívánatos lenne számukra külön fakultások létrehozása is az univerzális és komplex ismeretek megszerzése érdekében). A képzésükben nagyobb szerepet kell kapni a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és az élenjáró országok előnyös tapasztalatainak átvételének. Ehhez növelni kell a külföldi egyetemi, illetve felsőoktatási diplomákat nyújtó speciális intézmények szerepét, melyek a legelőnyösebb lehetőségeket biztosítják a kisvállalkozási kultúra emelésének és a kisvállalkozók tudományos és piaci kapcsolataink bővítésének.

Végül, de nem utolsósorban, tanácsadóként szeretnék rávilágítani azokra a lehetőségekre, ahol a kisvállalkozások adottságaik révén előnybe, illetve versenyhelyzetbe kerülhetnek hazai, sőt a közép-kelet-európai szinten is.

Ezek a lehetőségek a kisvállalkozások innováció fogékonysága és ambicionálása révén használhatók ki, ilyenek a
• EU támogatással rendelkező megújuló energetikai rendszerek gyártása (pl. hőszivattyúk, modul rendszerű előgyártott szigetelő rendszerek, napelemek, napkollektorok, kavitációs kazánok, légtechnikai rendszerek, egyedi energiatakarékos uszodai rendszerek, szauna és jakuzzi berendezések, stb.)
• modul rendszerű könnyűszerkezetes épületek előgyártása, mobil, konténer házak gyártása, árvízvédelmi modul gátrendszerek gyártása,
• környezetvédelmi berendezések (szennyvíz-tisztító berendezések, hulladék feldolgozó és hasznosító berendezések, gravitációs szellőztetési rendszerek, komposztáló rendszerek, biogázt előállító fermentációs rendszerek, biológiai szennyvíz-tisztitó rendszerek gyártása, algaüzemek stb.)
• épületbiológia berendezések (elektroszmog mérők, sugárzásmérő-, légszennyezettség mérőműszerek) gyártása,
• domotikai rendszerek (épület IT) rendszerek gyártása (ellenőrző, tűz és vagyonvédelmi, energia megtakarítási, irányítási rendszerek, okos mérőórák gyártása),
• kismotor és műszergyártás, jármű diagnosztikai rendszerek gyártása, szerviz berendezések gyártása,
• különféle műszerek, kézi szerszámok gyártása (orvosi diagnosztikai műszerek is)
• vízgépek gyártása stb.

Ezekhez a gyártásokhoz az építőipar vonatkozásában rendelkezünk hazai, sorozatgyártásra alkalmas innovációkkal, amelyek gyártásának a bevezetésével jelentős hazai és export kereslet mutatkozik. A nem teljes felsorolásból az utóbbiak tradicionális hazai fejlesztésű és nemzetközi színvonalú hazai termékek voltak, amelyek gyártóbázisainak a felszámolásával ma importból kerülnek beszerzésre. Hazai fejlesztés esetén a magyar kreativitás figyelembe vételével újból élvonalba kerülhetünk (pl. a kéziszerszámok, precíziós szerszámok, műszerek újragyártása).

Mindezekre a gyártásokra való felkészülés jelentős beruházásokat igényel, amelyekre mind EU támogatás, mind kedvezményes növekedési hitel is igénybe vehető. Célszerű lenne a kisvállalkozásoknak klaszterbe szerveződve, vagy konzorciumként összefogva ezeket a lehetőségeket együtt megpályázni. A pályázatok elkészítéséhez és menedzseléséhez a VOSZ segítséget nyújt, míg a piacok felkutatásában az ipari kereskedelmi kamarák és a Magyar Termékház áll rendelkezésükre.

Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János