PDF letöltés

Gondolatok a magáncsőd intézményről

A 2008 év óta tartó globális gazdasági válság hatásai között kiemelten súlyosnak bizonyult az euró övezeten kívüli országok közül hazánk jelzáloghitelezési válsága.
A devizaalapú forint jelzáloghiteleket nyújtó hazai bankok, a magyar fizetőeszköz folyamatos leértékelése miatt, a kezdetben kedvező jelzáloghiteleiket megdrágították, a deviza (főleg SFR, EUR) forintárfolyam változásának az ügyfelekre történő áthárításával. Az adósok törlesztését a devizában számított, de forintban felvett hitel visszafizetési kötelezettségén túl tovább drágította az egyes banki költségek (pl. kezelési költség), illetve késedelmi kamatok devizalapon forintban való elszámolása, valamint a banki középárfolyam melletti árfolyamrés alkalmazása. Ez a folyósítás és törlesztés árfolyamát eltérítve külön árfolyamnyereséget jelentett a pénzintézetnek. A kezdetben kedvező devizahitel kamatok emelkedni kezdtek, amely miatt a forintra átszámított kamatok is emelkedtek, de a törlesztés emelését legnagyobb részben a devizaárfolyam brutális emelkedése jelentette (többszörösére növekedése). A pénzintézetek jelentős része a hitelkamatokat egyoldalúan emelte az adós tudomása, illetve beleegyezése nélkül, a módosítás utólagos közlésével.

A devizaalapú forint jelzálog hiteleket felvett adósok, a fizetési kötelezettségek drasztikus növekedés miatt, a pénzügyi tartalékjaik elvesztését követően képtelenek voltak törleszteni, rossz fizetőkké, illetve fizetésképtelenné váltak. A bankok ugyanakkor magas nyereségre tettek szert, mivel minden devizaveszteséget (deviza-forint árfolyamveszteségeket) a hitelszerződéseik alapján áthárították az adósaikra.

Kormányunk 2010 évben megtiltotta a banki árfolyamrés alkalmazását és bankok behajtását késleltetve, a téli időszakokra kilakoltatási moratóriumot rendelt el. 2013 évtől kezdődően elrendelte a rögzített árfolyam alkalmazását, illetve rögzített árfolyamú végtörlesztésre adott lehetőséget a bankokkal egyeztetve. 2014 évben bírósági eljárást folytatott a szabálytalanul eljáró bankokkal szemben, amelyet az állam rendre megnyert.

2015 évben a devizahitelek teljeskörű kivezetését indítványozta, amely alapján a bankok folyamatosan a devizaalapú forint hiteleket kedvező kamatokkal forint alapú hitelekre váltották, illetve váltják át, elkerülve az árfolyamváltozás veszteségnövelő hatásait.
Minden eddigi monetáris eszköz, és adósságrendezési intézkedések ellenére eddig mintegy ezermilliárd forint 90 napon túl lejárt tartozás gyűlt fel a bankokban. Ennek 45 %-a lakáshitelként, 55 %-a szabadfelhasználású jelzáloghitelként maradt fenn a hazai családoknál, akik továbbra sem képesek a banki tartozásukat rendezni. Az Országgyűlésünk tavaszi ülésszakán a KDNP kezdeményezésére, az európai példák alapján a 2015. évi CV. számmal csődvédelmi törvényt bocsátott ki. Ezzel a magyar családok tízezrei kaptak lehetőséget a kilakoltatás elkerülésére és életvitelük folytatására.

A törvényt az unióban alkalmazott magáncsőd eljárásra vonatkozó 80-as évektől bevezetett törvénnyel összehasonlítva, humánusabb a családok számára. A saját törvényünk, a család fizetőképességének a megerősítésével, tulajdonjog megőrzését, míg az unió a hitelfelvevő adóssága mielőbbi rendezése érdekében az adós lakhatási jogosultsága révén a lakástulajdon bérletté való átalakítását szorgalmazza. Ehhez hasonló a Nemzeti Eszközkezelő gyakorlata, amely az adós lakásban maradását a bérlakás bérlőjeként biztosítja.

Kikre vonatkozik a családi csődvédelem ? Milyen mentességet kapnak a csődvédelem alá került családok ?


Családi csődvédelmet azok a családok kaphatnak, amelyek rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek és hajlandóak az adósságaik visszafizetésére, de a pénzügyi helyzetük nem teszi lehetővé az elmaradásuk teljeskörű rendezését. Az állam mint közvetítő közbelép és támogatást (garanciát) nyújt az adósság konszolidált (csökkentett) törlesztésére.

Az állam kizárólag a bajba jutott családokon kíván segíteni, ezért a csődvédelemből kizárja az üzletszerű (befektetés célú) hitelfelvevőket. Csődvédelem igénybevételének feltételeként a 2-60 millió Ft közötti tartozást, rendszeres családi jövedelmet, illetve az állam gazdasági gyámkodását megtestesítő „családi csődgondnok”, illetve csődfelügyelő személy elfogadását határozta meg.

Magáncsőd védelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele lesz még az is, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több, mint félmillió forint.

A csődgondnok az alapvető használati tárgyak és családtámogatási eszközök, juttatások kivételével rendelkezi a család vagyona felett és tételesen engedélyezi a család kiadásait. Jogosult a banki és közüzemi tartozások adósság elengedését kezdeményezni. A gazdálkodás szigorításával – luxus kiadások letiltásával – pl. külföldi nyaralás – és az adósság legnagyobb részét képező banki adósság és közüzemi költségek egy részének - a fizetési morál javulására való hivatkozással - történő elengedésével, képes visszaállítani a család pénzügyi egyensúlyát és rávezetni őket a takarékos háztartási gazdálkodásra.

Látszólag a csődgondnok intézmény „erős beavatkozásnak” tűnik a családok életében, de ennek elviselését, a csődgondnok képzés keretében megfelelő szakismeretekkel rendelkező állami alkalmazottak segítő szándéka, a család törvényességi oltalma, reális alternatívája a kilakoltatásnak és az egzisztencia elvesztésének. A csődgondnok intézmény - az állam hatékony segítségével- biztosítja a végrehajtási eljárás megszüntetését,a család pénzügyi egyensúlyának 5 éven belüli helyreállítását, a költségtakarékos háztartás gazdálkodási ismeretek elsajátítását.

A csődgondnok képzés szeptember 1-től megkezdődött és elsőként 100 személy kerül rövidesen kinevezésre. A csődgondnokok tapasztalatai alapján az állam 2016 évtől tervezi kiszélesíteni a csődgondnok intézményt a többi bajbajutott adós számára is.

Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János