A tőkebefektető azért dönt a tőkebevonás mellett, mert jelentős növekedési potenciált lát a célvállalatban. Természetesen nem hasraütésre, vagy becslés alapján tekint lehetőségként a cégre. A szerződés egyes pontjaiban való megállapodás előtt a tőkebefektető átvilágítja a céget, amelynek során áttekinti az üzleti stratégiáját, szerződéseit, jogi helyzetét, tulajdonosi szerkezetét és megvizsgálja a piaci lehetőségeit. Ha a cég megfelel a szakmai, piaci és jogi feltételeknek, a megállapodás létrejöhet. Az átvilágítás tehát a bank számára is egy megbízhatósági, hitelességi mutatóként szolgál. A tőkebefektető pedig – aki fedezet hiányában ugyanolyan kockázatot fut, mint a tulajdonosok – egy újabb bizonyosság arra, hogy a működés kontrollált lesz.

Azáltal, hogy a tőkebefektető a tulajdonosi szerkezet részévé válik, tulajdonosi címet kap, így ekképpen fog gondolkodni és tervezni is. A céget nem csupán külső szemlélőként látja, döntéshelyzetben szavazati-, illetve vétójoga is van, és akár operatív szinten is tisztában van a cég működésével, rendelkezik mindazokkal az információkkal, amelyek az alapító tulajdonosok birtokában van. A befektető személye garanciát jelent arra, hogy a cég elsődleges érdeke a folyamatos működés és a profit elérése. A banknak tehát nem kell attól tartania, hogy a hitelszerződés megkötése után a cég hirtelen változtat stratégiáján, működésén. A befektető ugyanakkor sokkal többet lát a cégből, mint a bank, így a hitelező biztos lehet abban, hogy a befektető a negatív eseményekre sokkal gyorsabban reagál. Ez jelentősen csökkentheti kockázatát.

A tőkebefektető jelenléte természetesen a fedezeti oldalt nem veszélyezteti, tekintettel a tőke természetére. A hiteligénylés a befektető beleegyezésével történik, így a hitelszerződésben foglalt feltételekre is rálátása van. Azzal, hogy tulajdonossá vált, ő is ugyanúgy vállalja a kockázatot. A bank így ezen a téren sem észlelhet veszélyt.

források: vallalkozo.info, hvca.hu, szta.blog.hu

Előző cikkünket "Belső, (ön)finanszírozási megoldások - Tőkeszerzés nyereség visszatartásával" címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

 

Orbán Balázs